Székely Nép, 2001 (34. évfolyam, 47-48. szám)

2001-04-01 / 47. szám

szükséges ahhoz, hogy fenntartsa a sovi­niszta harcot az etnikailag tiszta Nagy Románia érdekében. Szükséges ez a hazugság arra nézve is, hogy igényt tarthasson Erdély területére, ami azonnal meghiúsulna, ha elismeri, hogy a magyar hódítás idején Erdély lényegében lakatlan terület volt. A valótlan Dák-Római elméletet egy váratlan kritika is illette. Dr. Savescu Napoleon, az Amerikai Román Orvosi Szövetség alapitó elnöke, aki műkedvelő történész is, irt egy könyvet, “Románia Valódi Története” címmel. Ez könnyen megtalálható az alábbi cimen az interneten /www.Dr.Savescu.com/. Dr. Savescu azt irja, hogyha a magyaroknak nem sikerült a románokat asszimilálni ezer év alatt, akkor nagyon valószínűtlen, hogy a rómaiaknak sikerült volna a dákokat asszimilálni negyed annyi idő alatt. Azt is megemlíti, hogy a modem román nyelv mindössze 7 /hét/ dák szót tartalmaz. Felteszi azért, mintegy kigunyolva a szélsőséges és alap­talan nemzeti büszkeséget az eredetre vonatkozóan, hogy a románok ’’nem a rómaiak leszármazottai, hanem ellenkező­leg”, és a román nyelv több ezeréves, idősebb, mint a sumér civilizáció. A kívülálló ugyan nevethet a román naivitáson, amivel a 3. századi dák-római kontinuitást vallja, de sajnos nincs mit nevetni. Felelőtlen politikai vezetőktől indítva, radikális történészek, értelmi­ségiek, beleértve a az orthodox papságot és a soviniszta sajtót, nem csupán a román néptömegek,de külföldi történészek és újságírók sem veszik a fáradtságot, hogy független kutatást végezzenek, és helyet adnak a kritikátlan történelmi fejmosás­nak. Az eredmény az, hogy Románia veszedelmes nacionalizmusnak lett a fészke. XI. Pius pápa 1938-ban /Le Missioni Nazinalismo/ két fajta nacionaliz­must különböztetett meg. Megemlítvén azt, hogy az Isten teremtette a nemzeteket, azt irta: “Helye van a mérsékelt naciona­lizmusnak, ami szülőtalaja sok erénynek, de óvakodj a szélsőséges nacionaliz­mustól, ami valóságos átok.” Románia vezető ideológiája ilyen átok. Ez az , amit tanítanak a román iskolákban, prédikálnak az orthodox templomokban, amiről olvashatnak a román újságokban és amit hallhatnak a román politikusoktól, mint amilyen a kolozsvári polgármester, az erdélyi fővárosban. Emberi és Kisebbségi Jogok Visszaélése A román alkotmány, valamint a békeszerződések az Első és a Második Világháború után, tiltják az emberi és kisebbségi jogok megsértését. Ennek ellenére a fasiszta izű szervezetek, mint amilyen a Vatra Romaneasca virulnak és agitálnak. A célúk az, hogy a magyarok megfélemlítésével, kiűzésével és ha kell legyilkolásával egy fajilag tiszta román Erdélyt teremtsenek. Jóllehet az alkotmány egyes részei látszólag biztosítják az emberi és kisebbségi jogokat, de viszont más követelmények, mint amilyen az “egységes nemzeti állam”, hatályon kívül helyezi ezeket. Az egyszerű magyarázat az, hogy “Románia a románoké.” A ma­gyarok, akik ezer éve laknak Erdélyben, csupán “bozgor”-ok, az, az hazátlanok, nemkivánt tolakodók a román hazában. Ezt tanítják a román iskolákban az óvodától kezdve olvasmányban, énekben, történelmi ismeretekben, és az iskolán kívül az utcán, rádióban és a templomok­ban. Nem csoda hát, hogy azzal a kegyetlenséggel, amire csak gyermekek képesek, mindezt a magyar iskolatársaik szemére hányják. Az utóbbi években a magyarok számára készített történelmi tankönyvekben ezt a hangot valamivel módosították, de a román iskolák tan­könyveiben a szöveg a régi. A két különböző tankönyv Erdélyt illetően ellentmond egymásnak. Ezen módon fiatal korosztályok nőnek fel a nemzeti felsőbbrendűség tévhitében, és úgy érzik, hogy jogaikban vannak megsértve szeretett hazájukban, a beto­lakodó idegenek miatt. Amikor 1999-ben egyes történelmi tankönyvek mérsékeltebb hangot ütöttek, olyan nagy volt a fel­háborodás román körökben, hogy a közok­tatási minisztert, Marga Andreit, behívták a parlamentbe és arra késztették, hogy az ügy kivizsgálására egy bizottságot jelöljön. 1996-ban Jászvárosban /Jassi/ Nemzetközi Tanácskozás ülésezett, hogy átvizsgálja a román történelmi tan­könyveket. Boia Lucian, román professzor, figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a tankönyvek még mindig a 19. századi romantikus történelem szemléletet és az abból származó mondákat tartalmazzák. A román kollégák lehurrogták előadását. Ez az a nacionalizmus, amit a pápa átoknak nevezett. Ezért van az, hogyha egy kormány a nemzeti kisebbségeket a nemzetközi nor­mák szerint kezelné, az első választáson az agymosott soviniszta nép kibuktatná. A békés megoldás érdekében, fokozatosan kell eljárni, előbb kialakítani a kisebbségi autonómiát, ami válaszfalat biztosítana a kisebbségek és a többségiek között min­daddig, amig egy új román korosztály nő fel, mely tárgyilagosabb és demokratikus­abb légkörben elfogadja az egyéni és emberi jogokat azáltal, hogy saját történelmét elfogulatlanul szemléli. Ez azonban több nemzedéknek lesz a munká­ja, ami egy új tanítói gárdával kell, hogy elkezdődjön. Ez pedig nem valósulhat meg külföldi nyomás nélkül. Amig a ma­gyarok megelégednének a kulturális autonómiával is, vannak románok, akik sokkal tovább mennek, és követelik azt, hogy egy független Erdély csatlakozhas­son a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, Magyarországhoz hasonlóan. Nem célja ennek a tanulmánynak, hogy megoldásokat ajánljon, de felelőtlen­ség lenne nem elmondani azt, hogyha nem lesz valami megoldás ebben a kérdésben, a kisebbségek helyzete tovább fog romlani. A nemzetközi jogászoknak az a csaknem egyöntetű véleménye, hogyha az autonómia nem valósulhat meg idejében és a helyzet tovább romlik, akkor a kisebb­ségeknek joguk van ahhoz, hogy elkülönít­sék magukat folytonos elnyomóiktól. Lásd: Autonomy and the New World Order, www.Hungary.com/corvinus/. A Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, az erdélyi magyarság politikai pártja,tag]a volt az 1996. választások utáni kormánynak, de a koalíció többség pártjá­nak minden ígérete ellenére sem ért el semmi engedményt a soviniszta tömegek tiltakozása miatt. A 2000. választások után létrejött koalíció ismét ígéreteket tett, hogy az Európai Unió felé mutasson enged­ményeket a kisebbségek részére, de a közvélemény nem hajlandó semmi enged­ményt tenni a „bozgor"-oknak, mindaddig, amig a magyarok csupán „bozgor"-ok. A kakuk madár magatartásának a fogalmát kell eltávolítani úgy a román alkotmány­ból, mint a nevelési rendszerből, az ortho­dox prédikációkból és a sajtóból. Ki­indulási pontként, hogy az utat megrövidít­sék, a kormány elrendelhetné a nemzeti állam fogalmának a megváltoztatását az alkotmányban, mert ez alkalmat ad olyan magyarázatra, miszerint Románia ki­zárólag a románoké, és az idegenek csupán „bozgor"-ok. A lényeges módosítás megkövetelné az alkotmányos „bozgor" fogalmának a kiiktatását, és a „bozgor" szónak használatát kriminális bűntettnek minősíteni, mint ahogy az civilizált álla­mokban történik. A 2000. Választások alkalmával Frunda György szenátor, mint az RMDSZ elnök jelöltje, kijelentette, hogy pártja a „nemzeti állam" fogalmát határozottan elveti. A szenátor követelte, hogy ezt a fogalmat az Alkotmány I. számú cikkelyéből, valamint az ezzel kapcsolatos kitételeket módosítani kell. Frunda hangoztatta, hogy Romá­niában több nemzetiség él, és az Alkotmány I. cikkelye „nem fedi a valósá­got". Ez a fogalom a nem román kisebb­ségeket másodrangú polgároknak minősiti, ami ellene szól a jogi egyenlőség elvének! „Ha az Európai Unió tagjai akarunk lenni, akkor az egyenlőség elvét alkalmaznunk kell" - mondotta Frunda. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hangoztatta, hogy a román jogrendszer súlyos hibája a két­kamarás törvényhozás, ami azt jelenti, hogy az alkotmány módosítás közös meg­egyezés alapján történik. Ennek követ­keztében, ha a román nacionalisták ellen­zik az emberi és kisebbségi jogokat, bár­mennyire jogosak is legyenek azok, nem lesznek megszavazva. Ezért minden módosítási Ígéretet kételkedve kel fogadni: van-é valóban igény arrra, hogy Romániából, Svájchoz hasonlóan, egy 2. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents