Székely Nép, 1999 (31-32. évfolyam, 43-44. szám)

1999-11-01 / 44. szám

SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 32. évfolyam 1999 november Jussunkat követeljük! Beszélgetés Csiha Kálmán püspökkel Uj évben is a régi kérdések. Nem unhatjuk meg, mert az államosított egyházi javaink sorsa egyházunk jövőjét is meghatározza. Dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Egyházkerület püspökével, a cselekvés és az epités külső és belső módozatairól beszél­getünk. Az Erdélyi Református Egy-házk­­erület kb. hány ingatlant igényel vissza a román államtól? Milyen jellegű ingatlanokat? Egyházkerületünk kb. 500 épületet igényel vissza a román államtól. Ezeknek az épületeknek nagy része, több mint 80 %-a iskolaépület, vagy a volt felekezeti iskolák működésével kapcsolatos epületek (pl. kántoriamtól lakások), de vannak kulturotthonok, bérházak, IKE központ stb. Ide tartoz­nak volt karitativ intézményeink is: öregotthonok, árva-házak. Az elmúlt kilenc év alatt a történel­mi magyar egyházak többször is kértek a hatóságokat: szolgáltassák vissza az államosított javakat. Eredménytelenül... Időhúzás és porhintés. Kerületünk több csatornán is kérte viszsza államosított javainkat. Az első a közvetlen kérvényezés, a második pedig a magyar nyelvű egyházak vezetőinek állandó konferenciája, vagyis a magyar történelmi egyházak püspökei és fögondnokai közös gyűlése által. Többször is felteijesztet­­tük kéréseinket, mindezidáig választ nem kaptunk. Külön kihallgatást is kértünk Constantinescu államelnök úrtól is 1997 májusában. Az össze­jövetelt azonban úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt, és a kérdésfeltevések általánosak voltak. Amikor közvetlenül feltettük a kérdést a mag­yar egyházi javak visszaszolgáltatását illetö'en, akkor kitérő választ kaptunk. A vallásügyi államtitkárság több ízben megkeresett bennünket uj kimu­tatásokat kérve, azonban úgy látszik, hogy ez meg mind csak porhintés, vagy a vallásügyi államtitkárság külön akciója, hiszen mindezek mögött nincs politikai akarat. Az utolsó alkalom a Parlament tanügyi bizottsági ülésen volt, amikor a kormány sürgősségi kormányren­deletét tárgyalták meg az iskolákkal kapcsolatban, melyre az egyházak vezetőit is meghívták. Az ülésén személyesen is megvádoltak azzal, hogy az egyik újságnak nyilatkozva az elvett felekezeti iskoláink erőszakkal való visszafoglalását hirdetem. Ezt a vádat visszautasítottam, azonban (itt is) kifejtettem, hogy felekezeti iskoláinkra feltétlenül szükség van, és követeljük törvényes visszaadását összes elvett egyházi ja-vainknak. Panasz az európai fórumokon. Voltak-e, vannak-e olyan kül­földön levő egyházi, vagy akár világi fórumok, ahol nyíltan fel lehet(ett) vetni sérelmeinket?- Külföldi egyházi és világi egy­házi fórumok előtt sohasem rejtettük véka alá panaszainkat. így az Egyházak Világtanácsánál, a Református Világ-szövetségnél is a széles nyilvánosság elé tártuk helyzetünket, amelynek következtében már több református egyház kereste fel a román kormányt, levélben kérve a vallásszabadság biztosítását Ro­mániában. Amikor Románia monitorizálása még érvényben volt, akkor az Europa Parlament küldöttei előtt is (a román hatóságok képviselői is jelen voltak) nyíltan elmondtuk sérelmeinket, és azt, hogy országunk nem teljesiti az Európa Tanács egyházzal kapcsolatos feltételeit, nevezetesen a felekezeti iskolák működésének biztosítását és az államosított egyházi javak visszaszol­gáltatását. 1999 október 26-27-re az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinata Bécsbe hivott meg, ahol beszámoltam itteni hely­zetünkről. A zsinat meghívása különösen azért fontos, mert ebben az évben az Európa Tanács elnöke Ausztria lesz, a zsinaton pedig az Europa Tanács képviselői is részt vet­tek. így előttük is elmondhattam sérelmeinket és egyúttal átadhattam a Jussunkat Követeljük cimu könyvün­ket és különböző tájékoztató írásokat. A hivatalos viselkedésben van~e különbség a régi, posztkommunista és az uj, demokratikusabbnak gondolt kormányok között? Van nemi különbség. Sajnálattal állapítjuk meg azonban, hogy ennek a kormánynak is csak egy kis része az, amelyik tud európaiként gondolkozni, és amely hajlandó lenne visszaadni elvett egyházi javainkat és biztosítani felekezeti iskoláink működését. A kor­mánykoalíció annyira gyenge, hogy ez a jóindulatú rész nem tudja véghez vinni az akaratát, vagy talán nem is akarja egészen. A '89-es változások után a refor­mátus egyház kapott-e vissza ingat­lant? A '89-es változások után egy­házunk az elvett javakból egyetlen szobát sem kapott vissza, most van folyamatban egy ingatlan visszaszol­gáltatása. A napokban iiják alá a Kolozsváron az Avram láncú (volt Bocskay tér) 15. szám alatt fekvő ingatlanunk visszaadásáról szóló papirt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ingatlant rögtön, teljes egészében birtokunkba tudjuk venni, hiszen különböző szervezetek székhe­lyeivel van telerakva. Adakozás és gyarapodás. Az utóbbi években Erdélyben a Református Egyház erőteljes építkezés­be kezdett... 1

Next

/
Thumbnails
Contents