Székely Nép, 1999 (31-32. évfolyam, 43-44. szám)
1999-11-01 / 44. szám
Isten a rosszat is jóra tudja fordítani. Az elsők között volt az illyefalvi If jusági Központ. Egyházkerületi szinten az elsők között indult be a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ építése. Története szorosan kapcsolódik az iskolák létesítéséhez. Amikor 1990-ben megkaptuk az engedélyt arra, hogy református kollégiumot szervezzünk, akkor a kolozsvári hatóságok azzal biztattak, hogy ha s z nál atra visszaadják a régi kolozsvári Református Kollegium egy szintjét. A felvételire 720 gyermek jelentkezett az egész országból. Felvettünk 320-at, és ekkor közölték velünk: nem adnak vissza semmit A jövendő nemzedékekért Erdély mely része(i) az(ok), ahol a leg többet építkeznek? Észak-Erdélyben leginkább. Sajnos Dél-Erdélyben elfogytunk, épületeink ugyan vannak, de a gyülekezet kevés, kicsi a lélekszám. De még ilyen körülmények között is épül egy-egy ifjúsági központ, most legutóbb például Petrozsényben.. Református kollégiumi intemátus épült a kolozsvári Diakóniai Központban, ugyanott kapott helyet a Diakonisszakepzö Fö'iskola intemátusa és tantermei. Intemátus épült a nagyenyedi, a székelyudvarhelyi, kezdivásarhelyi református kollégiumok számára, és most indul a marosvásárhelyi intemátus építése. A Református Mentő Misszió az alkoholizmus és kábítószer elleni belmissziói munkaközösség, alakítja a magyarózdi kastélyt rehabilitációs központtá. Vala-mikor Petröczy Kata Szidónia itt irta a verseit. Elveszett sorsok az életet fogják itt visszakapni. Az építkezések között kiemelkedik a zsoboki központ,- ahol árvaház és szórvány iskola működik intematussal együtt, és amely mellett most öregotthon is épül: az illyefalvi Iijusági Központ és a kolozsvári Diakóniai Központ (ez egyben a három komoly konferencia központ is). A kolozsvári helyet ad a Református Mentő Missziónak, a Kateketikai Központnak, az Agnus rádióstúdiónak, ahol a rádióban közlendő egyházi anyagot állítják elő. Nagy jelentősége van annak is, hogy e központok, konferenciák megtartására is alkalmasak: IKE, nöszövetség, presbiter- és lelkész továbbképzés, Gondnokok Kollégiuma stb. Karitativ munkát támogató öregotthonaink is épülnék. A Brassó melletti szentpéten öregotthon már működik, Maros2 vásárhelyen, Famason és Bagyonban most épül. A mar jól működő illyefalvi gyermekfalu, a marosvásárhelyi Lidia gyermekotthon, az ifjúsági központtá kiépített Algyógy, Homoródfurdö stb., a különböző iijusági, tanulmányi központok mind arró 1 beszélnek, hogy igyekszünk pótolni a kommunizmus lelki és fizikai rombolásait: ttjaink nevelését, öregeink gondozását, egész egyházi életünk megindulását. Árvák és öregek. Milyen uj kezdeményezésekről adhatunk hirt?- Az Eutikhus Ifjúság-Gondozó Szolgálat Baktai Béla lelkész vezetésével működik. A kezdeményezés a szentkeresztbányai gyülekezet diakóniai munkájáról indult ki, most azonban már önállósult. Lényege: az árvaházakból 18 éves korukban az árvák felkészületlenül és felkészitetlenül kerülnek ki az életbe. A fiataloknak nincs munkalehetőségük, otthonuk, lakásuk, nincs hol elhelyezkedniük. Sokukból betörök vagy koldusok lesznek. Az Eutikhus Ifjúság-Gondozó őket vállalta fel, őket próbálja beilleszteni a társadalomba. Oly módon, hogy elnéptelenedő falvainkban egyházunk vesz számukra egy-egy épületet, azt modernizáljuk, átalakítjuk. 10 hektár földet is veszünk nekik, amellyel gazdálkodni kezdenek. így tudtunk elhelyezni már 24 fiatalt három (mezőgazdasági, ifjúság gondozó) központban: Lengyelfalván, Peteken és Egén (mindhárom a Székelyföldön). Nagy feladatunk a parókiális iskolák beindítása. Arra gondolunk, hogy nem elég csak a magyar nyelvi egyetemért harcolni, hanem gondoskodnunk kell arró 1 is, hogy már elemi iskolában, sőt már óvodában is gyermekeink anyanyelven tanulni kezdjenek. Az un. parókiális iskolákat azokban a gyülekezetekben, ahol csak 4 vagy 5 gyermekünk van (akár kéthárom gyü-lekezetet összekapcsolva). Igen nagy jelentőségű egyházkerületünk diakóniai munkájában az elhagyott beteg öregek gondozása, amely egyre inkább a házi beteggondozás terheit is magára veszi. Kolozsváron kb. 400 öreg betegre viselünk gondot a Diakónia szolgálata által (két orvos és több diakonissza alkalmazásával). Ez azt jelenti, hogy az anyagilag rászorulókat ingyen, a tehetősebbeket kevés ellenszolgáltatás fejében kezelik, otthon felkeresik (mosdatjáak, injekciózzák, tisztába teszik stb.). Ezt a kezdeményezést eredetileg holland segítséggel végeztük, most már a Reformierter Bund segélyszervezet is bekapcsolódott. A szegény öregek megsegítéséhez tartozik az az étkeztetési segély, amelyet főleg svájci segítséggel, de hazai erőforrásokból is végzünk. Kolozsváron kb. 500 elhagyott, szegény sorsban levő öregnek az étkeztetéséről gondoskodunk, nagyon szépen folyik ez a munka, külön alapítvány segítségével, Marosvásárhelyen is és Brassóban is bizonyos időszakokban. A Nöszövetség uj terve a kolozsvári utcagyerekek összeszedése. Reméljük, hogy sikerül egy központot létrehozni, amely által ez a munka jobban és könnyebben lesz irányítható. Élniakarás. A gazdasági nyomor mellett sanyarú kisebbségi sorsunkat is keresztként hordozzuk. A legelszomoritóbb a demográfiai apadás; öregednek, fogynak a falvak, zsugorodnak az eklézsiák...- Sajnos benne vagyunk abban az általános európai sodrásban, ahol a temetés több mint a keresztelés. Úgy gondolom azonban, hogy mindezek mellett mégis meg fogunk maradni. Egyrészt azért, mert öntudatra ébredünk és raj övünk arra, hogy kötelességünk azt az életet világra hozni, amit Isten akar, és bűn az, hogy ha gyermekeinket megölik az édesanyai szív alatt. Másrészt azért, mert hiszem, hogy az építkezések nem hiábavalóak. Először a jelenre nézve, hiszen minden építkezéssel maga a gyülekezet is épül, másodszor pedig a jövőre nézve, mert minden bizonnyal felépített ingatlanjaink haszno-sithatóak lesznek. Nem csak nagy lélekszámú gyülekezeteknek van jövője, hanem a kis eklézsiáknak is. Nagyon sok nehéz helyzetet éltünk már át, de Isten oltalmazta és megtartotta az anyaszentegyházat, és hiszem, hogy a jövőben is, az uj gondok ellenére is meg fogja őrizni. A külső építés egy bizonyos jele a belső építésnek is, az élni akarásnak. Hiszem, hogy ezt az élni akarást Isten ösztönzi és megáldja, hogy ezáltal erdélyi népünk, anyaszentegyházunk tovább él jen, szolgáljon azon az utón, amelyen Isten elindította. Jövőt épitö küzdelmünkben Isten megőrző kegyelme után a Hozzá való hűségűnk, lelkületűnk, az erdélyi lélek ereje a döntő tényező. Somogyi Botond