Székely Nép, 1993 (25. évfolyam, 37. szám)
1993-11-01 / 37. szám
2. oldal SZÉKELY NÉP Legújabb erdélyi hírek Bukaresti magyar rádió adás. A bukaresti rádió magyar nyelvű adásokat kezdett augusztus 14-én. A szerkesztők ígérik, hogy szót adnak a román-magyar kapcsolatok minden területén az illetékeseknek és vezető egyéniségeknek. Szerintök az adás műsora összekötő híd akar lenni Románia és Magyarország közötti jó viszonyt és kölcsönös megértést illetően. Tőkés László nyílt levele az Egyesült Államok kongresszusához. Tőkés László levelében megfelelő garanciák és ellenőrzés mellett a Romániának eddig még nem adott kedvező behozatali vámok (most-favored-nation) meg adását pártolja. Tőkés levelében hangsúlyozza, hogy Románia kormányzata korántsem tett eleget a vámkedvezmény eléréséhez szükséges követelményeknek, de tekintettel az ország elszegényedett állapotára, a nép szenvedéseire, a nemzeti kisebbségek „tarthatatlan” állapotára, úgy hiszi, hogy a kereskedelmi kedvezmény garanciája lehetne az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának, ha Amerika pontosan meghatározná, számon kérné és ellenőrizné azok betartását. Tőkés püspök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke. Az US Képviselőházban a szavazás a román MFN-ről október 12-re van kitűzve. Jeszenszky Géza külügyminiszter találkozása Teodor Melescanu román külügyminiszterrel megtörtént, és ahogy az előrelátható volt, lényeges eredményeket nem hozott. Két kisebb jelentőségű megállapodás született a találkozásból. Az egyik a két ország gazdasági együttműködését célozta, a másik a határátkelések megkönnyítését. Jeszenszky öt napos romániai útján járt Marosvásárhelyen, Parajdon, Farkaslakán, Korondon, Székelyudvarhelyen, Segesvárt és Temesváron. Megbeszéléseket folytatott magyarokkal, románokkal és előadásokat tartott. Markó Béla és Teodor Melescanu tárgyalásai. Szeptember 22-én beszélgetés folyt le Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Teodor Melescanu román külügyminiszter között. Melescanu kijelentette, hogy a román kormány hajlandó olyan kisebbségi törvény elfogadására, amely az érvényes nemzetközi egyezményeken alapul. A találkozáson Melescanu „pozitívan értékelte ki” Jeszenszky bukaresti tárgyalásainak az eredményeit. Románia tagja lett az Európa Tanácsnak. Az Európa Tanács szeptember 28-án nagy többséggel megszavazta Románia teljes jogú tagként való felvételét az Európa Tanácsba. A ma-BtJNÖS TRIANON (Folytatás az 1. oldalról) húzott a Kárpát medencében, melyek egyetlen elfogadható indoka a kisebbségek csökkentése, és minél homogénabb nemzeti államok létesítése lehetett volna, úgy ugyanilyen elvek alapján a trianoni határokat felül kell vizsgálni, és újból meg kell határozni. Sajnos azonban az első világháborút követő u. n. béke a győztes hatalmak diktátuma volt a háborút a vesztes oldalon befejezett Magyarország ellen, mert az imént nekik tulajdonított egészséges elveket nem tartották be, több esetben téves információk alapján vonták meg az új határokat. Ez az eset Dél-Szlovákiában a Dunától északra eső területen és a Rimaszombat, Rozsnyó és Kassa vonalában, ahol több mint egy millió magyart szakítottak el az anyaországtól, Magyarországtól. A Kárpátaljai magyarság (mintegy 200 000) levonásával, és az 1945 után történt hazaköltöztetés, valamint a Csehországba áttelepített 50 000 magyar kisebbség levonásával még mintegy 700 000 magyar élhet túlnyomóan Szlovákia déli felében. Ezeknek a magyaroknak emberi joga van Magyarországon élni úgy, hogy lakóterületük is újból Magyarország része legyen. A Bácska-Bánát, azaz Dél-Magyarország területén az ottani lakosság egyharmada volt csak magyar az 1910- es népszámlálás szerint, de ugyanennyi volt a szerbek és németek száma is. 1945 után 40 000 magyar legyilkolásával, és a magyar kivándorlók legyar delegáció tagjai tartózkodtak a szavazástól. Románia megkapta az US mostfavored-nation státuszt. Az U. S.Képviselőház október 12-én szavazott Románia kedvező vámtarifája ügyében. A szavazást megelőző felszólalásokban mindegyik felszólaló megegyezett abban, hogy Románia még mindig el van maradva a standard európai emberi jogi követelmények betartásától, de az elmúlt évben haladás volt észlelhető ezen a téren is. (Folytatás a 7. oldalon) számításával, helyükbe szerbek betelepítésével természetesen ez az arány erősen a szerbek javára tolódott el, de az 1910-es népszámlálás alapján Észak- Bácska lakosságának túlnyomó többsége magyar volt. Ezért emberi joguk az, hogy lakóterületük magyar legyen, legalábbis a Ferenc csatornáig. Kelet-Magyarország helyzete ebből a szempontból sokkal nehezebb. Az 1910-es népszámlálás szerint a Székely földön kívül az Arad-Nagy várad-Szatmárnémeti sáv erős magyartöbbségű volt. De nem lehet tudni, hogy a kormány által tervezett és kivitelezett tömeges betelepítés útján milyen mértékben árasztotta el ezt a vidéket a román betelepülők hada. így Nagyvárad-Kolozsvár-Szatmárnémeti-Marosvásárhely magyar többsége elenyészett. A fenti gondolatmenet sokak számára, a jelenlegi magyar kormány részére is, ábrándozás számba mehet, de ez nem változtat azon tényen, hogy a megjelölt területek visszacsatolása demográfiai szempontból reális és jogos. Ez kellene legyen a hivatalos nemzeti állásfoglalás 1993-ban, még akkor is, ha annak kifejezése az arra illetékes kormányszervek, elsősorban a külügyminisztérium részéről, a lehető legjobb időzítés tárgya kell legyen. Ügy tudjuk a francia kormány nagy európai konferenciát kíván összehozni. A tárgysorozatban területi kérdések rendezése is szerepel. Erről a konferenciáról bizonyára a magyar külügyminisztérium is tud.
