Székely Nép, 1990 (23. évfolyam, 35. szám)
1990-12-01 / 35. szám
SZÉKELY NÉP 3. oldal Lőte Lajos: Elismerte a nemzeti kisebbségek jogait a koppenhágai konferencia A június 5-től 29-ig Koppenhágában lefolyt Helsinki emberi jogi utó-konferencia (Meeting on the Human Dimensions) egy lépést jelent előre a nemzeti kisebbségek védelmében. Ezen a találkozón mutatkozott meg először, világosan és határozottan, hogy nemcsak „egyéni” emberi jogok szorulnak védelemre, hanem a kollektív „csoport” emberi jogok is. Ez annak a meglehetősen későn jött felismerése, hogy a nemzeti kisebbségek emberi jogai nem szükségszerűen az érintett egyének mindegyike emberi jogának külön-külön egyenként való jogai, hanem az egész csoportnak, rendszerint a többségtől más nyelvű, kultúrájú és tradíciói nemzeti kisebbségek jogainak a problémája, melyet összességében mint egy országonként és nemzetenként egyetlen problémának lehet és kell tekinteni. így az erdélyi magyarság elnyomásának és erőszakos beolvasztásának sem a 2.5 milliós erdélyi magyarnak a külön-külön személyi ügye, hanem az ossz erdélyi magyarságnak legfőbb közös problémája. A konferencia a kisebbségi jogok részletes kidolgozásával a magyar, osztrák, csehszlovák, olasz és jugoszláv küldöttséget bízta meg és annak a konferencia záró-nyilatkozatában külön fejezetet (IV) szentel. Hosszú volna az egész nyilatkozat magyarra fordított teljes szövegét ebben a cikkben hozni. Ezért csak a leglényegesebb pontokat ismertetjük: „A résztvevő államok felismerik, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket csak a törvények erejére és a működő független bíróságra alapozott demokratikus politikai rendszerben lehet kielégítően megoldani. Megerősítik továbbá, hogy a nemzeti kisebbségekbe tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása, lényeges tényezője a békének, igazságnak és demokráciának a résztvevő államokban. Egy nemzeti kisebbséghez tartozni egy személynek az egyéni döntése és ebből a döntésből semmi hátrány számára nem származhat. A kisebbségnek joga van: a) anyanyelvét szabadon használni úgy zárt körben mint nyilvánosan; b) létrehozni és fenntartani saját iskoláit, kulturális és vallásos intézményeit, szervezeteket vagy egyesületeket, melyek kérhetnek pénzügyi és más hozzájárulást, és éppúgy állami segélyt a törvényeknek megfelelően^); c) hitet tenni és gyakorolni vallását, beleértve vallásos írások birtoklását és használatát, és fenntartani vallás oktatási tevékenységet, anyanyelven; d) létrehozni és fenntartani akadálytalan egymásközti kapcsolatot az országon belül és a határokon át más állam polgáraival, akikkel közös etnikai, vagy nemzeti eredetük, kulturális örökségük vagy vallásos hitük van; e) terjeszteni, hozzájutni és kicserélni információkat anyanyelven; f) alapítani és fenntartani szervezeteket és egyesületeket az országon belül és résztvenni nemzetközi, nem-kormány-szerv (nongovernmental) szervezetekben; g) nemzeti kisebbséghez tartozó személyek gyakorolhatják és élvezhetik jogaikat egyénileg és a csoport más tagjaival közösen; h) a résztvevő országok védelmezni fogják az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását a nemzeti kisebbségeknek az állam területén és az identitásuk elősegítéséhez szükséges körülményeket hoznak létre. i) minden résztvevő állam elősegíteni fogja a kölcsönös tisztelet megértés, együttműködés és szolidaritás szellemét az ország minden lakója között etnikai vagy nemzeti eredetre vagy vallásra, való tekintet nélkül és a problémák megoldására fog serkenteni dialóAz erdélyi magyar egyetem... (Folytatás az I. oldalról) magyarság” című memorandumukban többek között ezeket írják. A Bizottság megállapítja, hogy a magyarság „kisebbségi-közösségi jogainak tényleges biztosítása, illetve a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges intézményi feltételek létrehozása terén a romániai magyarság az egyik legsürgősebb feladatot az önálló anyanyelvi oktatási-nevelési hálózat kiépítésében látja... Az egyetemre hárul az a roppant nagy horderejű feladat, hogy biztosítsa a kisebbségi értelmiség utánpótlását, annak a társadalmi rétegnek állandó reprodukcióját, amely hivatott a kulturális értékalkotásra és a nemzetiségi közösség szellemi-közéleti irányítására. ” Az erdélyi magyar egyetem megvalósításához az erdélyieknek segítségre van szüksége. Ennek külföldről kell jönnie, minthogy a kisebbségben élő magyarság nem tudhatja legyőzni a makacs román ellenállást. Külföldi segítség nagyon gyakran jó kapcsolatokon múlik. Hisszük, hogy ha az amerikai és kanadai-magyar egyetemi tanári kar felkarolná az erdélyi magyar egyetem ügyét, a sikernek meglenne a lehetősége. Ki kellene alakítani az „Erdélyi Magyar Egyetem Barátai ”-nak körét amerikai és kanadai egyetemek és számos magyar egyén és szervezet részvételével. Egyidejűleg fontos lenne számos erdélyi magyar érettségizett vagy egyetemet végző (főleg angol szakos) kiváló hallgatót legalább egy éves ösztöndíjjal amerikai és kanadai egyetemeken elhelyezni. Mindkét lépést úgyszólván kizárólag az amerikai és kanadai magyar egyetemi tanárok odaadó támogatásával lehetne megtenni. Az ő illetékességük magától érthető. Munkájukban az erdélyi szervezetek közreműködésével épp olyan magától érthetően számolhatnak. A kolozsvári egyetemi tanárok memoranduma, magyar és angol nyelven rendelkezésünkre áll. Érdeklődőknek szívesen megküldjük. Érdeklődni lehet ezen a telefonszámon: (716) 288- 2014. Ha most nem cselekszünk, akkor mikor?
