Székely Nép, 1984-1985 (18. évfolyam, 27. szám)
1984-1985 / 27. szám
SZÉKELY NÉP 7. oldal hanem az erő, a hit, a kedvező nemzetközi helyzet és a történelem. Történelmi jogon még az utódaink utódai is magukénak mondhatnak kincses Város. Te vagy az, ami mindig — ha kell kétezer évig is, mint a világgá üldözött zsidóságnak Jeruzsálem — a nagybetűvel írott, magyar Urbs maradsz a száműzöttnek! Mit érezhet azonban az, aki ott él s a Rákóczi út elején Horia, Closca és Crisan, a Széchenyi téren Mihai Viteazul és a Nemzeti Színház előtt Mihai Eminescu több méteres szobrát látja? A román jelen sötét árnyéka elfödi előtte a magyar ezredévet és még önmagának is félve teszi föl a kérdést: miért ne lehetne az ércbeöntött román nagyságok helyett a Rákóczi út elején Kinizsi Pál szobra, a Széchenyi téren Szent Lászlóé és a Nemzeti Színház előtt egy hatalmas Petőfi szobor? Vajon nem lenne okosabb, ha Ceusescu rendszere, olyan területen, melyet történelmi jogon sohasem birtokolhat, s amely ezen az alapon mindig magyar marad, Kolozsváron Eminescu helyett Petőfinek és Csúcsán, az egykori Boncza parkban Goga Octavian bizánci stílusú mauzóleuma mellett Ady Endrének állítana szobrot? Ez a magatartás méltóbb lenne az igazi erdélyi szellemhez és azt a hitet keltené, mintha lett volna valami jó is a Nyugat vezetői által Helsinkiben, naivul, aláírt egyezményben. New Milford — Erdőszállás I HALOTTAINK | vitéz ALMAY BÉLA m. kir. szkv. vezérkari ezredes, a Ludovika Akadémia kilenc éven át tüzér tanára és nevelője, a Vitézi Rend brazillal székkapítánya, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének alapító tagja és éveken át brazíliai főcsoportvezetője, ugyanott a magyar cserkészet szervezője, az Erdélyi Bizottság tagja, az egykori székely hadosztály ludovikás tisztje, a száműzött tüzérek vezetője, a Szent Borbála Tüzér Múzeum megalapítója és gondozója, számos háborús és békebeli kitüntetés és a brazil Rondon-díj tulajdonosa, hosszabb betegség után augusztus 1-én, 84 éves korában Brazíliában elhunyt. Minden igaz magyar ügyet soha meg nem alkuvó leikülettel támogatott, azokban tevékenyen részt vett otthon is és a száműzetésben egyaránt. Szeretettel írta élete utolsó pillanatáig katonamúltja és harctéri tapasztalatait és naplóját. Gyászolják testvére, Almay Lajos, m. kir. szkv. hadi műszaki alezredes, oki. gépészmérnök (U.S.A.), fiai, vitéz dr. ifj. Almay Béla (Svédország), Almay Péter, lánya, Anikó, Henyei Györgyné és családjaik (Brazília). Testvérének az Erdélyi Bizottság levélileg fejezte ki részvétét. Halála nagy vesztesége nemcsak családjának, hanem Erdély ügyének, a honvéd tüzérség hagyományainak. DR. KÜHRNER BÉLA augusztus 10-én este csendesen visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult 1895-ben született a Torontál vármegyei Biléd községben. Iskoláit Zomborban, Budapesten és Pécsett végezte. 1951-ben vándorolt ki Amerikába, ahol St. Louis-ba telepedett le. Özvegyének ezúton fejezzük ki igaz együttérzésünket gyászában. KIRÁLY ZOLTÁN évekig tartó betegség után 1984 szeptemberben Badenban (Ausztria) elhunyt. Özvegyének ezúton fejezzük ki őszinte részvétünket. * Tagjaink közül többen haltak meg az elmúlt fél évben. Nem minden halálesetnek a híre jut el a Székely Nép szerkesztőségéhez. Így csak azokról tudunk megemlékezni, akikről a szomorú hír bármilyen uton-módon elkerül hozzánk. Román toilette papír magyar Bibliából Az amerikai —magyar Kálvtín Egyházkerület még néhány évvel ezelőtt 20.000 magyar bibliát küldött Erdélybe, melyek azonban sohsem érkeztek meg rendeltetési helyükre. Az elmúlt évben kiderült miért. A románok a kereszténység e szent könyvéből toilett papírt gyártottak. Nt. Havadtőy Sándor jelentette az ügyet a State Department illetékeseinek. A State Department reakcióját figyelemmel kísérjük és beszámolunk róla. Román kísérlet az Európa Parlament határozatának elgáncsolására Mint már más helyen és a Carpathian Observerben jelentettük, az Európa Tanács parlamenti gyűlése határozati javaslatot hagyott jóvá a Romániában élő nemzetiségek elnyomása tárgyában. A javaslatot a Nem-tag Államok Bizottsága nyújtotta be. Tárgyilagosságát és megbízhatóságát Sager államtanácsos, a Parlament elnöke külön beszédben hangsúlyozta. Mégis akadt egy képviselő, egy belga szocialista, aki a határozati javaslat ellen szavazott. Indokolásában felhozta, hogy jól ismeri Romániát, több szabadságát töltötte ott, különösen azokon a területeken, ahol a kisebbségek laknak. Nyelvi nehézségei sem voltak — mondotta — hisz felesége beszél románul. Itt mindjárt meg is állhatnánk jelentésünkben, hisz további magyarázat nem lenne szükséges. A belga képviselő nem akarta jóváhagyni Románia felelősségre vonását, mellyel az összes többi képviselők egyetértettek, mert román felesége ellene van. Ezután szinte nem is érdemes azzal foglalkozni, hogy milyen ürügygyei ellenezte a javaslatot, de történeti hűség kedvéért mégis erre is kitérünk. Szerinte majdnem minden információ a romániai kisebbségi problémáról olyan román emigránsoktól származik, akik régen elhagyták Romániát és sok közülük együttműködött a Nemzeti-Szocialistákkal. Javasolta, hogy a határozatot küldjék vissza az azt benyújtó Bizottságnak, mely hallgassa ki a román követet. Majd alakítsanak egy albizottságot, amelyik a román kormány meghívására a helyszínen állapítsa meg a való tényeket. Az ilyen fajta román javaslatot már ismerjük. Beengednek az országba egy bizottságot, amelynek csak oda szabad menni és csak azokkal lehet beszélnie, ahová és akikkel a román kormány megengedi, pontosan úgy, ahogy turistákat “guided tour”-ral vezetnek félre a romániai állapotokról. Szinte természetes, hogy magyarul beszélő tagja nem lenne az ilyen bizottságnak, ami pedig a legfontosabb lenne ajnegfelelő tájékozottság eléréséhez. Mr. Blaauw, holland képviselő, a határozati javaslat szerzője, máris kijelentette, hogy bizottságot csak abban az esetben küldenének Romániába, főleg Erdélybe, ha az teljes szabadságot élvezne, hogy hová utazik és kikkel beszél. Jó lenne, ha olvasóink kifejeznék megelégedésüket és köszönetüket Mr. Blaauw-nak (keresztnevét nem ismerjük), az Európa Parlament tagjának, a romániai kisebbségek helyzetét feltáró határozati javaslat benyújtásáért. Bizonyára erősíteni fogja meggyőződését a romániai állapotokról, ha sokak egyetértését és elismerését tudja maga mögött. Címe: The Honorable Representative Blaauw European Parliament Strasbourg, France
