Székely Nép, 1983 (17. évfolyam, 24. szám)
1983-09-01 / 24. szám
6. oldal SZÉKELY NÉP Megemlékezés Kodály Zoltánról Elmondotta dr. Löte Pál a Clevelandi Szabad Magyar Fórum 1982. december 12-i előadásán Négy nap múlva, december 16-án lesz száz éve, hogy Pannóniába egy különleges feladatra szánt próféta küldetett. A nagy magyar egyházi és világi zeneszerző, zenetudós és nagy magyar hazafi, Kodály Zoltán személyében. Illő, hogy megemlékezzünk róla és az évfordulóról. Kodály Zoltán 1882 december 16-án Kecskeméten született. Édesapja vasúti tisztviselő volt s ezért családjával együtt sokat vándorolt egyik városból a másikba. Kecskemétről Szobra, onnan Galántára költöztek, majd Nagyszombatba. Első szerzeményeit 12 éves korában írja és még érettségi előtt áll, mikor első szerzeményeit bemutatják. Fiatalon kezdi el a népdalgyűjtést is Szeged tanyavilágában, majd Mátyusfóldjén. Később Nyitrán, Erdélyben, Bukovinában, Kassán, Nagyszalontán és a Dunántúlon, egyedül vagy Bartók Béla társaságában veszi fonográfra a magyar nép lassan eltűnő dalait. A Zeneakadémián és külföldön végzett tanulmányai után, 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezik ki s a tanítás maradt egyik legkedvesebb hivatása élete végéig. Röviden szólva Kodály hatalmas életművéről, azt mondhatjuk, hogy munkássága három nagy területet foglal magában. 1. Mint zenetudós feltárta a magyar nép ősi zenei anyanyelvét és nemzeti műveltségünk központjába állította. A felkutatott népdalokat a nagy művész zsenialitásával formázta kész zenei termékké s neki köszönhető, hogy a magyar zenei kincs a világ zenei kultúrájának szerve, s egyik legbecsültebb részévé vált. 2. Kodály életművének másik nagy pozitívuma: a zenetanítás újjáteremtése. Munkája nyomán a zene tanítása a környezettel együttélő magyar és nem az idegen zenéből indul ki a hazai iskolákban. De a zenetanítás Kodály nevéhez fűződő új technikájaés pedagógiai elvei az egész világon elfogadottak és épen a legrangosabb zenei főiskolákon hódították meg tanárt és tanítványt egyaránt. 3. Kodály életművének harmadik kimagasló pozitívumazeneszerzőiműködése. Csaképenröviden ismertetve főbb műveit elsőként kell említeni egyházi zenéjét, a musica sacra terű letét, ahol talán legotthonosabban mozgott, lévén maga is mélyen vallásos, bibliaolvasó ember, aki sokszor ült a templomi orgona mellett. Buda és Pest egyesítésének félévszázados ünnepére komponálta az 1923-ban bemutatott Psalmus Hungarlcus-t, a MAGYAR ZSOLTÄR-t, amelyet az 55-ik zsoltár parafrázisaként verselt meg Kecskeméti Vég Mihály s amely Kodály legnagyobb oratórikus alkotása, s prófétai látomást fejez ki zenéje is, szövege is így szólván: "ín pedig Uram, Hozzád kiáltok, Reggel és délben, este könyörgök, Megszabadulást Tetőled várok!” “Ember kegyét nem keresem...... Majd így folytatja: Akarok Inkább pusztában laknom, Vadon erdőben széjjel-bujdosnom, Hogy nem mint azok közt lakoznom, Kik igazságot nem hagynak szólnom...” A zsoltár méltó párja a Budavári Te Deum, amelyet Buda visszafoglalásának 250-ik évfordulóján mutattak be a Mátyás templomban. Az egyházi ének és zenekari művek sorában meg kell említeni még a Missa Brevis című miséjét, és Jézus és a Kufárok című capella kórusművét. A világi jellegű művek közül legnépszerűbb a Kállai Kettős. Legismertebb zenekari művei: a Háry János szvit, a Galántai Táncok, és a Marosszéki Táncok. Színpadi művei közül ki kell emelnünk a Háry János-t és a Székelyfonót. Énekkari művei között: a híres Gyermekdalokat... Tizenöt évvel ezelőtt a Krasznay rádión és a magyar újságokban haláláról írt cikkeimet így fejeztem be s hadd fejezzem be ezekkel a szavakkal most is az emlékezést...Legnagyobb érdeme az Úristen színe előtt, hogy szenvedő ember volt. Élete tele volt akadályokkal, nem hittek munkájában és sokat bántották. Másik érdeme, hogy kitartott elvei mellett. Akkor is alkotott, akkor is ment a cél felé, amidőn kilátástalannak látszott a harc. Szerette a művészetetés szerette a népét. És ehhez a két szeretetéhez hűséges maradt élete végéig. Köszönjük neki aZrínyiSzózat-ot, amellyel 1956 nyarán buzdította nemzetét. Köszönjük, hogy a Biblia békéjét felelte oda a szabadságharc leverése utángúnyolódó u.n. békeharcosoknak. Köszönjük Az Erdélyi Bizottság vezetősége az augusztus 31-én Clevelandban tartott ülésén az alábbi előterjesztést egyhangúan elfogadta: “Tagjaink, támogatóink és a nagy közönség tájékoztatására, valamint Vezetőségünk számára emlékeztetőül az Erdélyi Bizottság munkásságát, tevékenységének fontossági és sürgősségi sorrendjét a következőkben rögzítjük le: 1. Az erdélyi magyarság emberi és nemzeti jogainak eléréséért folytatott és állandóan, következetesen folytatandó politikai, szellemi tevékenység, elsősorban az U.S. kormányra támaszkodva. 2. A Carpathian Observer fenntartása és fejlesztése az eredeti célkitűzés minél hatásosabb művelésére. Ezek: Erdély és az erdélyi magyarság ügyének propagálása válogatott amerikai olvasóközönség felé, magyar nemzeti problémákról tájékoztatás, légióként azokról, amelyek a trianoni béke rosszindulatú és igazságtalan intézkedései következtében váltak azokká. A trianoni béke romboló hatásának ismertetése. A Székely Nép fenntartása és fejlesztése a szervezet tagságának, támogatóinak, barátainak és a nagyközönség tájékoztatása céljából. A lap célja ezenkívül az erdélyi magyarság és Erdély iránti érdeklődés, segíteni akarás ébrentartása és fejlesztése. neki, hogy a deportáltakért minden időben szót emelt, s a szabadságharc elhurcolt hőseiért is. Es köszönjük, hogyüzent nekünk otthonról elüldözött magyaroknak is, amidőn itt Clevelandban, a Buckeye roadi Bethlen teremben mondotta a második világháború utáni látogatásakor. “Hazájuktól távolélő magyarok. TI vagytok a magyar nemzet 8-lk törzse s a Ti feladatotok, kötelességetek lehet, hogy az otthon akadályozott hét törzs helyett Ti mondjátok el a nagyvilágnak a magyarság szabadságvágyát, Ti képviseljétek az elnyomott nemzet érdekeit." Köszönjük ezt is Kodály Zoltánnak. Most pedig hajtsuk megfejünketés gondoljunk a 100 éve született és most a Farkas-réti temetőben nyugvó nagy halottunkra s mondj uk el az Esti Dalt, amelyhez Kodály Zoltán szívét és zenéjét adta: "Erdő mellett estvéledvén subám fejem alá tevém Összeteszem két kezemet, úgy kérem jó Istenemet: Éki Istenem adjál szállást, már meguntam a járkál ást. A járkálást, a bujdosást, az idegen földön lakást. Adjon Isten jó éjszakát, küldje hozzám szent angyalát. Bátorítsa szívünk álmát, adjon Isten jó éjszakát.” 3. Az Erdélyi Bizottságnak, mint egy aktív, élő és hatékony szervezetnek a fenntartása és erősítése, mind a vezetőségi munkavállalók, mind a támogatók, tagok, előfizetők számának növelésével és az anyagi alapok szélesítése útján. Az Erdélyi Bizottság jövőjét és fennmaradását fiatalabb korú személyeknek a munkatörzsbe való beszervezésével és a szellemi hagyatékok átörökítésével kell biztosítani. 4. Az észak-amerikai erdélyi együttműködés ápolása, életbentartása és további kifejlesztése az egy területen való működéshez szükséges szellemi harmónia és béke kiművelése céljából és több szervezet együttműködésétől várható jobb eredmények elérésének érdekében. Az együttműködés jelenlegi szerve, 1979 óta az Észak-Amerikai Erdélyi Szervezetek Koordináló Bizottsága. 5. A szabad világban működő erdélyi szervezetek egymás iránti megbecsülése, köztük érzelmi és értelmi alapokon nyugvó és magyar testvériségen felépülő szellemi harmónia, béke és szeretet megvalósulása a cél. Világra kiterjedő szervezkedésnek akkor lehet igazi jelentősége, ha a kontinensek közötti együttműdéstől több gyakorlati eredményt lehet elvárni, mint egyes országok (pl. USA) kormányára támaszkodva, vagy ha a világszervezet nemzetközi (Folyt, a 8. oldalon) AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG MUNKATERVE
