Székely Nép, 1982 (16. évfolyam, 22. szám)
1982-07-01 / 22. szám
4. oldal SZÉKELY NÉP Az erdélyi magyar televízió-akció helyzete ver az évi második számát, mely utóbbit teljes mértékben a szabadságharc 25. évfordulója amerikai és kanadai eseményeinek szenteltük. 11. 1982. január 24-én Böszörményi Sándor, a clevelandi Magyar Fórum keretében előadást tartott Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. 12. 1982. március 18-án a State Department meghívására részt vettünk Harry Bergold budapesti amerikai nagykövet washingtoni útja alkalmával rendezett konferencián. 13. Március 21-én Lőte Lajos a Sarasota-i (Florida) Amerikai-Magyar Petőfi Kultúr Egyesület Március 15-i ünnepélyén ünnepi beszédet mondott, ismertette az erdélyi helyzetet és az Erdélyi Bizottság munkáságát. 14. Február 28-án Dr. Lőte Pál a Magyar Fórumon “Erdély és a Dunakanyar költője” címen, majd április 23-án a clevelandi Szabad Magyar Egyetemen “Én is az erdő fája voltam” címen előadást tartott Aprily Lajos erdélyi költőről. Közreműködtek: dr. Bognárné, Gosztonyi Mária, Tóth Zoltánné és G. Dolesch Melinda. Az áprilisi előadás után Halmay Tihamérné Pintér Barnabás zongorakíséretével Zilahi Farnos Eszter és Buday Dénes szerzeményeiből adott elő. 15. Június végén kiadtuk a Carpathian Observer 10 éves jubileumi számát és a Székely Nép 1982. évi első számát. Mikor Bethlen a fejedelemséget átvette, Erdély romokban hevert. Államférfiúi kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy rövid 6 év alatt az ország az 5 mindenre kiterjedő gondos vezetése alatt újra fölvirágzott. A lakosság élelmezésére szarvasmarhát, vetőmagot hozatott külföldről és a királyi Magyarországról. Gondoskodott, hogy a fejedelmi palotától a szerény falusi kunyhóig minden lakás megépüljön. Föllendítette a kézműipart, bányászatot, kereskedelmet. Utak építésével országát bekapcsolta a kelet-nyugati európai kereskedelmi útvonalba. Az adórendszer átszervezésével elérte azt, hogy a lakosság kisebb adómegterhelése mellett, az ország jövedelme megnövekedett. Fejedelemsége hatodik évében már külföldre szállít szarvasmarhát és országának jövedelme meghaladja az évi négyszázezer forintot, amely hallatlanul nagy összeg volt abban az időben, ha tekintetbe vesszük, hogy az akkori szász választófejedelem évi bevételének kétszerese volt ez az összeg. Bethlen ennek a pénznek nagyrészét az egyházak támogatására és a közművelődés fölvirágoztatására fordította. Templomokat épített, szegény egyházakat segített; lelkészek özvegyeiről és árváiról gondoskodott. Vallási türelmességének szép példája az, hogy nemcsak a saját, hanem a más Múlt év augusztusi számunkban jelentettük, hogy a magát “Az Erdélyi Magyar Televízió Életrehívására Alakult Megyeközi Magyar Munkás Bizottság”-nak nevező alakulástól levelet és terjedelmes memorandumot kaptunk, mely Kádár Jánosnak és a magyar országgyűlés elnökének szólt azzal a kérelemmel, hogy “együttműködve a román kormány- és pártszervekkel a legsürgősebben hozzanak létre egy román-magyar műszaki bizottságot abból a célból, hogy Erdély magyarlakta területein három televízió adó tornyot építsenek a budapesti Magyar Televízió I-es műsorának állandó vételére”. A két szöveget először a Katolikus Magyarok Vasárnapjában kértük leközölni, ami meg is történt (1981. máj. 24, 31 és jún. 7-én), majd kérésünkre kivonatosan a New Yorki Magyar Élet (máj. 23.) és a Kanadai Magyarság (jún. 27.) is lehozta. Ugyancsak közöltük a Carpathian Observer és a Székely Nép 1981 augusztusi számában. Egyidejűleg Böszörményi Sándor angol fordításában a Memorandumot beterjesztettük a State Department illetékes osztályvezetőinek Bergold nagykövetnek, Moynihan szenátornak, ugyancsak belefoglaltuk a problémát az US Képviselőház júnivallású lelkészeket és egyházakat, így a katolikusokat is támogatta, ha rászorultak. Nagy súlyt helyezett az iskolákra is. Tizenkét kollégium, melyek közül kettő: a kolozsvári és a gyulafehérvári később főiskolává fejlődött, őrzi bőkezűségének emlékét. Alapítványai oly gazdagok voltak, hogy a nagyenyedi és a kolozsvári iskola majd 300 évig működött Bethlen Gábor adományozásából. Hogy iskolai sánvonalát biztosítsa, külföldről a leghíresebb tanárokat hívta az országába, magas fizetéssel. Országa szellemi vezető rétegének kiképzésére, a kiválóbb fiatalokat saját költségén küldte a külföld nagyhírű egyetemeire. Ö maga, sok elfoglaltsága mellett is időt szakított magának arra, hogy kora ismertebb szellemi termékeivel megismerkedjék. Európa egyik legműveltebb uralkodója volt. Udvarában sok tudós megfordult, akikkel sávesen folytatott eszmecserét. Könyvtára vetekedett Mátyás híres könyvtárával. Bethlen Gábor a magyarság egyik legkiválóbb vezéralakja. Népének szeretete és mély hite irányította minden tettét. Ö hitte, hogy a fejedelmi hatalom Istentől adott sáfárság, szolgálat, a magyarság és a hitélet erősítésére. Böszörményi Sándor us 22-én és az US Szenátus július 27-én tartott kihallgatásán előadott állásfoglalásunkba is. Kértük támogatásukat arra való hivatkozással, hogy — “ha az US kormány éreztetné befolyását, a TV tornyok építése valósággá válhat; különben nem”. Arra is rámutattunk, hogy — ha sikerülne — , ez lenne a legjelentősebb esemény az elnyomott erdélyi magyarság életében, mely fordulópontot jelentene kultúrális elnyomottságunkban. A State Department-tói konkrét választ kaptunk, de — sajnos — negatív értelműt, azzal az indokolással, hogy a Department “nem látja tanácsosnak a román kormányt ebben az ügyben megközelíteni.” A Bizottság kérésének eleget teendő, a továbbiakban a Memorandum kivonatos szövegét kísérő levéllel megküldtük mintegy 40 amerikai, angol, francia és német lapnak, illetve folyóiratnak. Nem tudunk róla hogy bármelyik is hozott volna valamilyen közleményt erről az ügyről. Eddig azt sem sikerült megállapítani, hogy valóban létezik egy ilyen televízió bizottság Erdélyben. Azonban, mivel a Memorandumban fog lalt kéréssel teljes mértékben egyetértünk, nem éreztünk erkölcsi jogot ahhoz, hogy a kérést irreálisnak ítél - jük és mint ilyent, minden további nélkül irattárba helyezzük. Ehelyett a fáradtságos és időtrabló útat választottuk és próbáltunk nyilvánosságot szerezni a jogos erdélyi magyar kérésnek, dacára annak, hogy az nyilvánvaló ellentétben áll Ceaucescu románosító és Kádár János megalkuvó politikájával. Hiszünk benne azonban, hogy eljön az idő, amikor a budapesti televízió adásait a Székelyföldön, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen és minden erdélyi magyar otthonban nézni lehet. Ha valamilyen alkalom kínálkozik, a televízió bizottság kérelméről nem fogunk elfelejtkezni. OLVASSA ÉS AJÁNLJA BARÁTAINAK A “CARPATHIAN OBSERVER’-T. Bethlen Gábor belpolitikája
