Székely Nép, 1977 (11. évfolyam, 12-13. szám)
1977-09-01 / 12. szám
SZÉKELY NÉP 3. oldal KÁDÁR-CEAUSESCU TALÁLKOZÓ DEBRECENBEN ÉS NAGYVÁRADON Lázár Györgynek, a kommunista kormány miniszterelnökének múlt decemberi bukaresti látogatását és az azóta létrejött magyar román kultúregyezményt félévre rá jelentős magyar román — azaz Kádár — Ceausescu — találkozók követték: az egyik június 15-én Debrecenben, a másik Nagyváradon. Mindkét kommunista főember beszédeiben a “hagyományos magyar román barátságot”, a baráti és kultúrkapcsolatok erősítésének és a gazdasági együttműködés fokozásának szükségességét hangsúlyozta. A záró közlemény szerint a két ország közötti áruforgalmat a következő ötéves terv folyamán megkettőzik, intenzívebb termelési együttműködést hoznak létre, különösen a gép-, elektróniai- és vegyi iparokban. Megállapodtak továbbá, hogy Kolozsvárott magyar Debrecenben román konzulátust állítanak fel. Egyezményt írtak alá a kishatárforgalom lényeges kiterjesztésére, mely Ceausescu szerint — “nagy forgalommá fog bővülni”. Meghosszabbították a vízügyi egyezményt. Kádár és Ceausescu beszédeikben megemlékeztek az országaikban élő román illetve magyar nemzetiségekről is. Debreceni pohárköszöntőjében Kádár a következőket mondotta: “Országaink sokoldalú kapcsolatainak fontos tényezője, a Magyarországon élő román nemzetiség léte. Bővülő politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos együttműködésünk megfelelő keretet nyújt nemzetiségeink számára, hogy aktív részesei legyenek szocialista országaink jószomszédi viszonya erősítésének. Közös érdekünk, hogy nemzetiségeink összekötő kapocsként járuljanak hozzá népeink barátságának erősítéséhez.” Ugyanezen alkalommal Ceausescu a nemzetiségekről a következőket mondta: ''A történelmi körülmények alakulása folytán Magyarországon vannak román nemzetiségű állampolgárok, Romániában pedig magyar nemzetiségű állampolgárok. Minden egyes ország problémáinak megoldása természetesen az illető pártra és államra hárul. Mi arra törekszünk, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése során, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozóknak a legjobb munka- és életkörülményeket biztosítsuk, lehetővé tegyük számukra személyiségük teljes kibontakozását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgároknak aktíven részt kell venniük az összes tevékenységi területek vezetésében, abból, hogy mindenkinek lehetősége legyen a saját nyelvén hozzájutni a tudomány és a kultúra vívmányaihoz. Véleményünk szerint az a körülmény, hogy államaink területén nemzetiségek vannak, valóban pozitív tényezőt kell, hogy jelentsen, összekötő kapcsot — hogy ugyanazokat a szavakat használjam — a pártjaink és népeink közötti tartós együttműködés fejlesztésében a szocializmus és a kommunizmus építésénekútján. ” Nagyváradi pohárköszöntőjében Kádár már nem foglalkozott a nemzetiségekkel, de Ceausescu újból hangsúlyozta, hogy “természetesen, a nemzetiségi problémák megoldása egyik vagy a másik országban, az illető párt és állam feladata, a szocialista és kommunista építés elválaszthatatlan része.” A záró közlemény a kulturális és gazdasági kapcsolatokat hangsúlyozza. A két ország “gazdaságának a fejlesztése céljából további erőfeszítéseket tesznek a két ország szomszédságából adódó előnyök jobb kihasználásáért.” A nemzetiségekre vonatkozóan a közlemény a következőket állapítja meg: “A felek egyetértéssel állapították meg, hogy a magyar nemzetiség létezése” Romániában “és a román nemzetiség létezése” Magyarországon, “a történelmi fejlődésnek, a több évszázados szomszédságnak az eredménye és jelentős tényező a két ország közötti barátság fejlődésében.” “A nemzeti kérdés helyes, marxista leninista megoldása a két országban, a kisebbségek egyenlő jogainak és sokoldalú fejlődésének biztosítása jelentős tényező a román — magyar barátság erősítésében. A két fél véleménye szerint ez a megoldás a marxizmus —leninizmus szellemében, továbbá azoknak a nemzetközi normáknak a szellemében történt, amelyeket az ENSz fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak előmozdítására és védelmére. ” “A nemzetiségek — az illető ország honpolgárai — problémájának a megoldása belügy, és a két ország mindegyikének a hatáskörébe tartozik. A felek véleménye szerint a nemzetiségek létezése a két országban egyre nagyobb mértékben híd kell legyen a román nép és a magyar nép közeledése számára” — mondja végül a hivatalos közlemény. * * * Következő számunkban: Mit várhatunk a találkozóktól? Illyés Elemér Est az Erdélyi Bizottság rendezésében Illyés Elemér az “Erdély változása” című munka szerzője, április 9-én, Rochesterben tartott előadást az erdélyi magyarság helyzetéről, az Erdélyi Bizottság és a rochesteri MHBK csoport közös rendezésében. Illyés ez alkalommal bemutatta a könyv második, bővített kiadását, mely a múlt évben, egy évvel az első kiadás után jelent meg. “A második kiadást nemcsak a teljesen elfogyott első kiadás iránti nagy érdeklődés tette szükségessé, hanem azok a mélyreható változások, amelyek az első kiadás megírása óta az erdélyi magyarság életét még jobban megnehezítették” — írja a kiadó. Illyés Elemér Erdélyben született, a kolozsvári egyetem jogi karán szerzett doktori diplomát, a harmincas években részt vett az erdélyi falukutatásban. “Erdély változása” c. könyve az erdélyi magyarság helyzetét — kitartó kutató munka, és részletes helyszíni vizsgálódás alapján — dolgozta fel és ismerteti az olvasóval. Az Erdélyi Bizottság Illyés Elemért “Erdély változása” c. könyvéért a “Gábor Áron Irodalmi Oklevél”lel tüntette ki, melyet Lőte Lajos elnök adott át a rochesteri előadás alkalmával. A könyv “éppúgy része a mai erdélyi magyar irodalomnak, mint ahogy Apor Péternek, nagy elődjének Metamorphosis Transylvaniae című latin nyelven írt halhatatlan alkotása volt a 200 év előttinek” — fejeződik be az Oklevél szövege, melyet Köteles Béla, az Erdélyi Bizottság “Gábor Áron Irodalmi és Művészeti Tanácsá énak elnöke, Bojtos László alelnök és Lőte Lajos, az Erdélyi Bizottság elnöke írtak alá.
