Székely Nép, 1977 (11. évfolyam, 12-13. szám)
1977-09-01 / 12. szám
4. oldal SZÉKELY NÉP Románia függetlenségének 100. évfordulóját az Egyesült Államok is megünnepli. A helyszín: amerikai egyetemek; az előadók: román történészek, katonák, írók, költők, művészek, részben a román kormány kiküldöttei, részben amerikai-románok, akik örömmel osztoznak kommunista honfitársaik román propaganda tevékenységében. Az első ilyen román szimpózium New Yorkban folyt le március 31-én, a Columbia Egyetem Kelet-Közép- Európai Intézetében, míg a második Rochesterben április 1-én és 2-án, a Rochesteri Egyetem idegen nyelvi szakosztálya rendezésében. A New York i szimpóziumot a Committee for Human Rights in Rumania mintegy 500 fő erejű tüntetése tette emlékezetessé a magyarságot elnyomó és történelemhamisító Románia kiküldött képviselői számára, a rochesteri szimpóziumot a Committee of Transylvania (Erdélyi Bi zottság) kritikus felszólalása. Stefan Pascu, Románia egyik fő történész - propagandistája mindkét városban szerepelt egy-egy előadással, melyet Rochesterben a tanszék egyik tagja olvasott fel az angolul nem beszélő Pascu helyett. Pascu előadása a román állam 1859-ben történt megalakulásáról, és az ország független ségének 1877-ben történt kivívására szorítkozott, de — természetesen — a dákó —román elmélet hangoztatásával indult el és (a román propaganda fogásokat és sémákat ismerők számára meglepetést nem jelentő módon) igyekezett a hallgatóságot arról meggyőzni, hogy az 1700 évvel ezelőtt felbomlott Dácia és a rómaiak által teljes mértékben kiürített Erdély állítólagosán megmaradt dák lakossága azóta is magában hordta a román nép egyesítésének vágyát. Pascu szerint 1848 nem volt más, mint a román nép egyesítési törekvéseinek egyik állomása, szabadságharcunk különben egyetlen szóval sem került megemlítésre. Erdély, Magyarországtól való el-egyesítése nem tartozván a 100. évfordulói események körébe, csupán érintőlegesen szerepelt az előadásban, mint a román államnak sokáig “idegen uralom” (foreign domination) alatt álló része. A szimpózium műsorát a törté-VITA DR. PASCUELVTARSSAL nelmi rész mellett a román függetlenségi törekvések irodalmi megnyilvánulásáról és román népszokásokról tartott előadások, népművészeti kiállítás, népi táncokról filmvetítések tették ki. A szóbeli alőadások után Lőte Lajos, az Erdélyi Bizottság elnöke kért és kapott szót, az elnöklő amerikai professzortól. Bevezetőül részvétét fejezte ki a bukaresti földrengés áldozatainak, majd Dr. Pascuhoz fordulva kifejezte azt a nézetét, hogy a szomszédos és etnikai határaival egymásba nyúló két nemzet, a magyar és román, igazi békéjének és barátságának a kulcsa Románia kezében van, minthogy az első világháborúban Magyarországtól elszakított Erdély és kapcsolt részeinek területén élő, mintegy 2 és fél millió magyar jó vagy rossz sora Romániától függ. Sajnos, mondotta Lőte, Románia úgy látszik nem érzi a sorstól kézbe adott felelősséget, mert ahelyett, hogy az erdélyi magyarságot (mely Erdélynek őslakossága és nem késő bevándorlói), a románokkal egyenlő jogú nemzetként kezelné, nemzetiségi politikájával súlyosan diszkriminálja és elnyomja, emberi jogaitól megfosztja a magyarokat. Nem gondolja-e Dr. Pascu, mint a román rezsim egyik magasrangú képviselője, hogy Románia az erdélyi magyarságnak nemzeti és egyéni jogaiba való helyezésével nemcsak a magyarságnak segítene, hanem a román állam tekintélyének is, amely a magyarság elnyomása miatt máris meg van tépázva. Dr. Pascu válaszában az amerikai erdélyi vezető körökben jól ismert “statisztikai” adatokat hozta fel a magyar iskolákra és színházakra vonatkozóan. A szimpózium továbbfolytatása nem engedte meg Pascu elvtársnak, hogy válaszát befejezze, de Lőtének még módjában volt röviden rámutatni, hogy a román védekezéseket már kívülről tudja, a “kék” könyvből és más forrásokból, és hogy a szajkózott adatok mit sem változtatnak azon a tényen, hogy az erdélyi magyarság másodrendű állampolgári sorban él Erdélyben, és hogy a román kisebbségi politika a magyarság beolvasztásában látja végcélját. Mindez számos forrásból ismeretes, köztük látogatók, Erdélyből kiszökött magyarok, az US képviselők és szenátorok a Congressional Recordban közzétett megállapításaikból, a szabadföldi sajtóból. Lőte tett néhány megjegyzést Pascu történelmi előadásával kapcsolatban is, és kérdést intézett hozzá, hogy milyen “idegen uralom” alatt állt Erdély az ő felfogása szerint. Sajnos, ennek megválaszolására már nem jutott idő. (Dr. Pascu válaszait Jón Monafu, a New York i román könyvtár ügyvezető titkára tolmácsolta.) Az adott körülmények között és az idő rövidsége folytán mindazt, ami magyar szívünkön van — természetesen — egy ilyen alkalommal, mint a román szimpózium volt, nem lehet kifejezni. Annál fontosabb, hogy a lényegre szorítkozzunk s így legalább azt igyekezzünk megértetni a románokkal és a közönséggel. De, ha a nagy igyekeztben elfelejtkezünk az udvariasság és a szóbeli érintkezés bizonyos alapszabályairól, könnyen lehet, hogy felszólalásunkkal nem hasznot, hanem kárt okozunk a magyar ügynek. Az Erdélyi Bizottság elnökének felszólalása a szűkre szabott lehetőségeket a lehető legjobban használta ki. Természetesen fontos lenne, hogy minden városban, ahol a románok az amerikaiakkal ünnepeltetik függetlenségük 100 éves évfordulóját, ez valamilyen célszerű reakciót, tüntetést, felszólalásokat stb. váltana ki az ottani magyarságból. Személyes tapasztalatunkat készséggel közöljük az érdeklődőkkel. Még több magyart tüntet el az 1977-es román népszámlálás A január 5-én lefolyt népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia 21.559.416 lakósa közül 1.705.810 magyar. Ez a szám 15%kal kevesebb a 2 milliónál, mely a magyarság száma a nem-hivatalos budapesti és erdélyi magyar állítólagos becslések szerint, és csupán kétharmada az amerikai-magyarság általánosan elfogadott 2 és fél milliós becslésének. Az 1966 os népszámlálás óta Románia összlakossága 2.456.253-al, azaz 12.9%-kal emelkedett. Ugyanakkor a magyarság létszáma az új adatok szerint csupán 86.288-cal, azaz 5.3%-kal növekedett, ami az országos szaporodási átlag felénél is kevesebb. Ilyen nagy népszaporulati különbség ugyanazon ország nemzetikai nemzetgyilkosság bűncselekményét. A népszámlálási adatok egy másik érdekessége, hogy a magyarokon kívül a székelyeket is külön felsorolja, de mindössze csak 1064-et. Lehet, hogy ezek a székelyek beugrottak a román számláló tisztviselőnek, amikor magyar helyett székelynek mondták magukat, míg a túlnyomó többség megérezhette, hogy itt a székely és nem-székely magyarok két külön nemzetiségi csoportba sorolása a cél, azaz a magyarokról való leválasztásuk. Bizonyos fokig hasonló a helyzet a németségnél, akik közül 348.444 németnek mondta magát, míg 5930 szásznak és 4358 svábnak. tiségei között egyszerűen lehetetlen. Semmi sem mutat arra, hogy a romániai magyarság szaporulata az országos átlag alatt lenne, sőt ennek ellenkezőjéről értesülünk, különösen a székelyek esetében. Nyilvánvaló, hogy az 1977. január 5-i legújabb román népszámlálás nemzetiségi adatai sem fedik a valóságot és afelől sem lehet kétség, hogy a kulturális genocide mellett Románia elszántan és gátlástalanul folytatja a statisz-A romániai magyarság újonnan fabrikált arányszáma az összlakosság 7.9 százaléka. Ez a szám 1966-ban még 8.5 volt, míg 1956-ban 9.1. Mindegyik szám a román népszámlálások hivatalos adata. Ha minden tíz évben 0.6%-kal csökkentik a magyarság arányszámát, mint ahogy az elmúlt húsz évben tették, könnyű kiszámítani meddig lesz meg Erdélynek magyar lakossága — “hivatalo-A Carpathian Observer júliusban megjelent kettős száma a világlapok cikkeit közli az erdélyi magyarság válságos helyzetéről. A belgrádi konferenciához az Erdélyi Bizottság is elküldte javaslatait és angolnyelvű dokumentumait. Cs. Szabó László, Londonban élő, erdélyi származású magyar író New Yorkban tartott előadást október első napjaiban. Az Erdélyi Bizottság Lőte Lajos elnökletével augusztus 28-án, Clevelandban vezetőségi értekezletet tartott. Augusztus 30-án, a MBK erdélyi ankétján Lőte Lajos “Az erdélyi magyarság jövője” címen tartott AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG _______RÖVID HÍREI________ előadást; Hámos László és Veress Bulcsu, az erdélyi magyarság jogaiért rendezett tüntetésekről számoltak be. Az Erdélyi Bizottság az elmúlt évben is élénk figyelemmel kísérte az amerikai törvényhozás, a bizottságok és a sajtó tevékenységét, az amerikai —román kapcsolatok tekintetében. Az idevonatkozó levelezésről a Carpathian Observerben számolunk be. Erdélyből jelentik címmel, érdekes könyv jelent meg az Amerikai Erdélyi Szövetség kiadásában. Koréh Ferenc előszavával. Ez a kis könyv eligazító, hiteles irányjelző az erdélyi magyarság megmaradásáért folyó küzdelmünkben. — Ára: $3.85 és postaköltség. Megrendelhető a Székely Nép útján is. Lapzárta után érkezett a hír, hogy Nt. Toókos Károly, az Erdélyi Bizottság tagja, Ligonierban elhunyt. Emlékét megőrizzük. Lőte Lajos az EB elnöke résztvett a Közös Külügyi Bizottság április 16-i ülésén és a Magyar Külügyi Társaság április 30-i értekezletén. Az Erdélyi Bizottság ez évi közgyűlését korábban tartja. A pontos időt és a helyet lapunkban közöljük.
