Székely Nép, 1975 (9. évfolyam, 8-9. szám)

1975-12-01 / 9. szám

UNIÓT MAGYARORSZÁGGAL! SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE No. 9 1975 december 9. szám HELYET ERDÉLY KÜLDÖTTSÉGÉNEK AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZÉTÉBÉN! Az erdélyi magyarság és németség panaszlevelet intézett Ceatisescuhoz A Magyar Felszabadító Bizottság elnöksége 1975. november 22-én, rendkívüli igazgatótanácsi ülést hí­vott össze Clevelandban. Az igazga­tótanácsi ülés egyetlen tárgysorozati pontja a Frankfurter Allgemeine cí­mű nyugat-német napilapban meg­jelent romániai tudósítás volt. A tekintélyes nyugat-német, füg­getlen liberális lap tudósítása ezeket mondotta: “Szembeszállás a románosítással. Német és magyar kisebbségek pa­naszt tesznek a diszkrimináció miatt. K.A.O. Frankfurt, november 10. A romániai német és magyar kisebb­ségek vezetői felhívást intéztek a bu­karesti kormányhoz, felszólítva: ves­sen véget a nem-román anyanyelvű kisebbségekkel szemben folytatott diszkriminációnak. A felhívásra minden bizonnyal a Helsinkiben alá­írt európai biztonsági megegyezés adott indítást. A helsinki konferen­cián Románia a nemzeti független­ségszószólójának tüntette fel magát. Most a román államtól azt követelik, hogy saját országában is tisztelje a nemzeti kisebbségek jogait. A kiált­ványt kézzel másolják és így kering az egész országban. A kiáltvány eze­ket mondja: ‘A magyar nemzetiség és a német nemzetiség Romániában — két mil­lió magyar és 600.000 német Er­délyben és a Bánságban — együtt Románia lakosságának 13 százaléka, szembeveti magát a közélet minden terén megmutatkozó megkülönböz­tetésekkel. Azt kívánják, hogy álla­muk kisebbségeinek jogait korrekt módon garantálja. Ezért ezt követelik: 1. Szabadságot anyanyelvűk hasz­nálatában, különösen az iskolákban és az állami igazgatásban. 2. Saját magyar és német közokta­tásügyi autonómiát elemi iskoláktól fel a főiskolákig. 3. Egyenjogúságot a politikai, kul­turális és tudományos élet minden területén (irodalom és sajtó, szabad kulturális kapcsolatok a külfölddel). 4. Adják vissza a kisajátított nem­zeti kulturális javakat (múzeumokat, irattárakat) mielőtt azokat románo­­sítanák. 5. Az alkotmány ismerje el a Nemzetiségek Szövetségét, mint a Romániában élő kisebbségek alkot­mányos, szabadon választott képvi­seletét. 6. Erdély küldöttsége kapjon he­lyet a UN-ben, hogy jogait ezzel biz­tosíthassa. Azzal a követeléssel, hogy Romá­niában minden állampolgár emberi jogát biztosítsák, a nemzeti kisebbsé­gek Romániában Európa biztonsá­gához és békéjéhez kívánnak hozzá­járulni!” A Magyar Felszabadító Bizottság az erdélyi és bánsági magyarok és németek kiáltványát úgy tekinti, hogy az nemcsak az európai bizton­ság és béke hozzájárulását jelenti, hanem olyan bátor, bölcs és okos politikának a megszólalását, amely­re egész Európa, beleértve Nyugatot és Keletet, büszke lehet. Nemcsak a magyar és a német nép. Elámulva és megilletődve, ez előtt a politikai bá­torság, lelki erő és szellemi emelke­dettség előtt meghajolva ismételjük el az erdélyi hat pontba foglalt köve­teléseket: anyanyelvi és iskolai sza­badság, közoktatási autonómia, po­litikai, kulturális és tudományos egyenjogúság, szabad irodalom, sza­bad sajtó, szabad nemzetközi kap­csolatok, Erdély küldöttsége a UN- ben, Nemzetiségek Szövetsége, mint alkotmányos képviselet és annak sza­bad megválasztása. Helsinki után ez az első megmoz­dulás, amely a béke és biztonság em­beri és nemzeti jogait követeli. Nem vitás azonban, hogy ezzel az erdélyi és bánsági magyarok és németek kockázatos helyzetbe kerültek és ve­szélynek tették ki magukat. Ezért a Magyar Felszabadító Bizottság a Frankfurter Allgemeine híradásá­nak a közlésével kéri minden szabad­földi magyar szervezettől, testület­től, sajtóorgánumtól, rádióállomás­tól, de minden magyar embertől, hogy riadjunk fel, védjük meg ezt a szellemi szabadságmozgalmat és el­sősorban védjük azokat a magyar és német nemzeti vezetőket Romániá­ban, akik politikai bátorságukról, lelki erejükről és szellemi emelke­dettségükről ilyen messzefénylő ta­núságot tettek, amikor népünkért felálltak. Magyar szeretettel és köszöntéssel, Magyar Felszabadító Bizottság Dr. Eszterhás István Sirchich László elnök alelnök Dr Lelbach Antal alelnök Ló'te Lajos alelnök-----A szabadföldi----­magyarság--------Erdélyért--------­Az erdélyi magyar és német vezetők szabadságmozgalmával kapcsolatban az amerikai magyarság vezetői is megszólal­tak. A Magyar Felszabadító Bizottság határozatát a rádiókban azonnal ismer­tették. A rádióadásokban erről a szellemi szabadságküzdelemről dr. Balló István, az Erdélyi Bizottság alelnöke, Kálnoki Kiss Tibor, a MHBK földrész-vezetője, dr. Ná­das János, a Magyar Társaság elnöke, dr. Lőte Pál, a SZHSZ clevelandi elnöke és dr. Eszterhás István a MFB elnöke beszéltek. Ugyanakkor a MFB határozatát eljut­tatták a sajtóhoz, a Közös Magyar Kül­ügyi Bizottság állandó titkárához, Gere­ben Istvánhoz, aki azonnal tájékoztatta a külügyminisztériumot, értesítette az Eu­rópai Szabad Magyar Kongresszust, és kérte, hogy az esetleges fejleményekről adjanak értesítést. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újesztendőt kívánunk minden kedves Olvasónknak.

Next

/
Thumbnails
Contents