Székely Nép, 1975 (9. évfolyam, 8-9. szám)
1975-12-01 / 9. szám
2. oldal SZÉKELY NÉP SZÉKELY NÉP A7. Erdélyi Bizottság hivatalos értesítője Elnök: Ló'te Lajos P. O. Box 3869 Rochester, N. Y. 14610 Telefon: (716) 288-2014 Titkár: Lázár Gábor 1542 Belle Ave., Cleveland, Ohio 44107 Telefon: (216) 521-2191 Levelezés és pénzküldemények (tagdíj, előfizetés) a titkár címén. Check, M.O. “Committee of Transylvania” névre állítandó ki. Alelnökök: dr. Balló István, Főt. Csutoros István és dr. Ló'te Pál Pénztáros: Böszörményi Sándor Szerkesztőség: 2873 E. 112th St., Cleveland, Ohio 44104 Telefon: (216) 791-9062 A Székely Népet az Erdélyi Bizottság tagjai tagilletményként kapják — egyesületek és szervezetek cserepéldányként. Az Erdélyi Bizottság évi tagdíja az USA-ban és Kanadában élőknek $10, hozzátartozóiknak $3 — külön jövedelem nélküli nyugdíjasoknak $3, hozzátartozóiknak $1. Külföldieknek: az előbbi összegeknek megfelelő idegen pénznem. Printed by Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio Éle s magyar szemmel “Our Hungarian Heritage”* címmel egy angol nyelvű kiadvány akadt a kezünkbe. Szerény külsejű, 36 oldalas könyvecske. A bevezetésben a szerkesztő maga is megjegyzi, hogy csak egy gyors bepillantást tesz lehetővé az olvasó számára (a magyar történelemről, kultúráról, neves amerikai-magyarokról) és semmiképpen sem tart igényt teljességre, amihez komoly kutató munkára és alapos kidolgozásra lenne szükség. Az új generáción múlik egy ilyen és a gazdag magyar “örökséghez” méltó mű megjelentetése. A könyvecske utolsó két oldala “Hungarian Institutions in the USA” címet viseli. A felsorolás itt sem lehet teljes és lényegében országos szervezetekre szorítkozik, beleértve a délmagyarországi és felső-magyarországi (szlovákiai) magyarság USA-beli szervezeteit is. A szerző csak egy kivételt tesz, és-Magánlevél tagjainkhoz, olvasóinkhoz KEDVES ERDÉLYI TESTVÉRÜNK ÉS BARÁTUNK! Ezt a levelet Neked írom személyesen. Ha megteszed, amit kérek, igen fontos dolgot tettél a magyar ügynek, az erdélyi magyarságnak és angolnyelvű szócsövének, a Carpathian Observernek. “A jó árúnak nem kell cégér” — mondja a régi magyar mondás, de ez csak abban a bizonyos régi és kisebb világban volt érvényes. Az amerikai életből tudhatod, hogy az új árút nem elég megtervezni és legyártani, el is kell adni. Ehhez pedig eladók, ügynökök (salesmen) és hirdetés (advertising) szükséges. A mi új “árúnk” a Carpathian Observer, melyet jelenleg évente csak kétszer tudunk megjelentetni. A tagdíjakból és előfizetésekből enynyire telik. De gyakrabban és nagyobb terjedelemben kellene megjelentetni. Ez magyar testvéreinktől függ, hogy elegendő számban előfizetnek-e a lapra vagy nem. Sokan bizonyára azért nem teszik, mert nem ismerik a lapot. Valaki meg kell mutassa nekik, és el kell mondja a fenti pár szót. Ugye nem szükséges hangsúlyozni, hogy hirdetésekhez salesmen-ek szerződtetéséhez pénz nem áll rendelkezésre? így jutunk el Hozzád, személyesen, egy kéréssel. Szerezz egyetlen egy új előfizetőt a Carpathian Observernek és a Székely Népnek. Ha ezt megteszed, évente háromszor leszünk képesek kiadni a Carpathian Observert s egyben eggyel több ingyen példányt tudunk küldeni megfelelő amerikai helyekre. Sok az, amit kérünk? Ugye nem? Használd fel vagy xeroxozd a mellékelt befizető ívet az új előfizető nevének és címének bejelentésére és az összeg beküldésére. Ha erdélyivel beszélsz, hívd meg az Erdélyi Bizottság tagjaként. Ez esetben a Carpathian Observer ingyen jár. Kérésedre, küldünk belépési nyilatkozatot, melyre a te nevedet és címedet, mint ajánló, jegyezd fel. Adja Isten, hogy fáradozásodat a jól végzett munka megnyugtató érzése jutalmazza. Mi őszintén köszönjekaz Erdélyi Bizottság U.I.: Ha Te csak egyetlen egy új előfizetőt szerzel, sok százat szereztél. Ez az összmunka, az ún. team-work csodája. pedig az erdélyi magyarság USA-beli szervezeteivel. Ezeket ugyanis nem sorolja fel könyvében. A két évtizede működő Erdélyi Bizottságot és az Amerikai Erdélyi Szövetséget egyszerűen kihagyja, mintha nem is léteznének. Ugyanebben a fejezetben az amerikai-magyar sajtóra is kitér. Az USA erdélyi magyar sajtó itt is hiányzik a felsorolásból, pedig legalább két magyar és egy angolnyelvű erdélyi sajtóterméket publikálnak a “nem-létező” erdélyi szervezetek. Itt van például a “Transsylvania”, az AESz magyarnyelvű folyóirata, mely 18 éve hűségesen, minden évben négyszer tudósítja olvasóit az erdélyi magyar helyzetről. Vagy az Erdélyi Bizottság “Carpathian Observer” c. kiadványa, ami ugyan csak három éves, de tudtunkkal az egyetlen olyan publikáció, mely angol nyelvű, a magyar nemzeti szempontok ismertetésére koncentrál, és elsősorban az erdélyi magyarság kálváriájának lármafa szerepét tekinti feladatának. A szerző tudja, hogy mi vezette őt az USA erdélyi szervezetek elhallgatására. Egy biztos, hogy nem a tényékhez való ragaszkodás. De ha már megtette, az erdélyi sajtó elhallgatásában a “logika” nyomait véljük felfedezni: nincs erdélyi szervezet (mert kihagyták), a nincsnek semmije sincs, tehát erdélyi sajtó sincs. Mindezek helyett az egy éve és főleg nem-erdélyi és nem-USA-beli szervezetekből alakult “Transylvanian World Federation” neve áll a könyvben, mely “az erdélyi magyarságot képviseli” az USA-ban — a szerző szerint, aki egyben elnöke a szervezetnek. Mivel tudtunkkal nekik nincs újságjuk az USA-ban — és itt az előbbi logika ikertestvére — úgy látszik az erdélyi sajtót is nemlétezőnek tekinti. (Vagy ez is ok az erdélyi sajtó agyonhallgatására.) Persze mindez csak akasztófa-humor, hogy enyhítsük a veszteség érzését: azt a veszteséget ugyanis, amelyet az elhallgatásokkal a “credibility” szenvedett. (*Kiadó: Danubian Press, Inc. Összeállította: Albert Wass de Czege.)
