Székely Nép, 1975 (9. évfolyam, 8-9. szám)

1975-12-01 / 9. szám

6. oldal SZÉKELY NÉP A Carpathian Observer sikere a kongresszusban... magyarokra, vendégszerető népre nem találsz, mint Erdélyben! A hazai magyarság már kiszorult Erdélyből! Ok nem bírják megfizetni a szálloda árakat, mi igen. Ne hagy­juk magukra őket, mint ezt a hazai hivatalos magyar rendszer teszi. Nem adok a románoknak napi tíz dollárt! — mondod erre. Hát, hogy őszinte legyek én sem szívesen, de ha választani kell, hogy napi tíz dollár a románoknak, vagy magukra hagy­jam három millió erdélyi véremet, akkor inkább lefizetem azt a napi tíz dollárt, de megyek! Megyek, hadd legyen kinek panaszkodniuk! Menj Te is, de ne a tengerparti román luxus-, kirakatüdülőkbe, hanem Er­délybe. Menjenek barátaid, ismerő­seid is, mert ha nem megyünk, a ro­mánok elérték céljukat, elszigetelték őket, s tanú nélkül számolhatjuk fel Erdély történelmi magyar múltját. Eddig Erdély, kedves Szabolcsom! De még meg kell említenem, hogy Erdély elhagyásakor a “határon” le­zajló formaságok nagyon udvariasan zajlottak le, s a beutazáskori több mint kétórás várakozás helyett most csak egy órát vártunk. Erdélyt elhagyva, idén nyáron nem tudtunk Magyarországon időz­ni, hanem csak barátomat letéve Pesten, tovább robogtunk, s még az­nap átléptük a “határt” a Felvidék felé. Csehszlovákia csak napi 7 dol­lárt szed kötelező beváltásként a nyugati turistáktól, s itt is órákig tar­tott az országba való bejutás. A Fel­vidéken sem rózsás a magyarság helyzete, de sokkal jobb, mint Er­délyben. A 38-as határokon belül mozogtunk, ez a terület nem fejlesz­tett, elhanyagolt, kivéve a falvakban épült modern, új családi házakat. A kétnyelvűség azonban hivatalos he­lyen érvényesül. Postán, hivatalok­ban, bankokban, kórházakban, stb. szlovák —magyar feliratok vannak, s a tisztviselők válaszolnak magyarul, nem úgy, mint Erdélyben, ahol ez hivatalból meg van nekik tiltva. Az ország elhagyása itt is gyorsab­ban ment, mint a bejutás. Hát ezek voltak idei nyári tapasz­talataim “Románia” majd “Cseh­­szlovákia’ -i útamról, kedves Szabol­csom. Szép volt mindkét út, szomorúan szép! Leveled várva, baráti szeretettel Az Erdélyi Bizottság kiadásában és elnökének, Lőte Lajosnak szer­kesztésében megjelenő, angol nyelvű folyóirat “The Carpathian Observ­er” sok megérdemelt elismerésben részesült és reméljük, ezek az elisme­rések gyarapítják a megjelenéshez szükséges előfizetők számát is. A folyóirat a mai, zaklatott hétközna­pok ritmusához igazodik és így ter­jeszti Erdély igazságát Amerikában, angol nyelven és amerikai ritmus­ban. Most újabb sikerről adunk hírt. Frank Horton New York állam egyik képviselője Washingtonban, a követ­kező levelet írta Lőte Lajosnak, a Carpathian Observer szerkesztőjé­nek és az Erdélyi Bizottság elnöké­nek: “Elismeréssel vettem The Car­pathian Observer legújabb példá­nyait, ezt a ragyogó kiadványt (ex­cellent publication), és szeretném önnel közölni, hogy igen nagy értékű tájékoztatást ad a Romániában levő komoly helyzetről. A kiadványt levél kíséretében elküldöttem a képviselő­ház és a szenátus minden tagjának. Bizonyos vagyok abban, hogy kollé­gáim mindkét házban olyan értékes­nek tartják majd, mint jómagam. Köszönetét kell mondanom, hogy ilyen értékes módon járult hozzá a kongresszus munkájához, amellyel a kongresszus keresi ennek az érzékeny területnek a megoldását. ” A kísérőlevél, amellyel a New York-i törvényhozó elküldötte tör­vényhozó társainak a Carpathian Observer példányait, így szól: “Kedves Kollégám! A rabnemzetek hete sokat tett azért, hogy figyelmünkbe idézze Ke­let- és Délkelet-Európa népei, milliói megpróbáltatásait, akik totalitáriá­­nus elnyomás alatt élnek. Azonban van egy vonatkozás, amely nem részesült kellő megvilá­gításban, és ez a két és félmilliós ma­gyar nép helyzete, akik a Románia által ellenőrzött Erdély tartomány­ban élnek. Erdély, nyersen számítva, olyan nagy, mint Portugália. 1919- ben engedték át Romániának, az első világháború utáni szerződésben Ma magyarok, akik a kommunis­ták által elnyomott Romániában él­nek, súlyos megkülönböztetéseket szenvednek. Ez a magyarokkal szem­beni népellenesség kormánypolitika, amely elönti az élet minden terüle­tét', a közoktatást, a munkalehetősé­get, a lakást, a vallást, a nyelvhasz­nálatot és a kultúrát. Mellékelve megküldöm The Car­­pathia Observer egyik példányát. Ragyogó kiadvány, amely a kérdé­sekkel tájékoztató és a problémákat jól érzékeltető szellemben foglalko­zik. Figyelmébe ajánlom, hogy nézze át és remélem, ugyanolyan felvilá­gosítónak találja, mint én. ” SOHA NE SZŰNJÜNK MEG ERDÉLYÉRT DOLGOZNI! (Folytatás n 3. oldalról) vagy csoportok más célú megbeszéléseivel és szórakoztató programjával. Erről a konferenciáról, sajnos, csak azt tudjuk jelenteni, bogy nem történt meg. De to­vábbra is türelemmel várjuk. Mi készek vagyunk. Az erdélyi helyzet rendkívül súlyos a magyarságra és rendkívül nehéz a megol­dást megtalálni. Trianon a hibás, az pedig szilárdan áll, ha a Szovjet is úgy akarja. A soviniszta román kormány és nép a hi­bás, azt pedig Amerika barátjának hiszi. Nem elég az emigráció ereje a megváltoz­tatáshoz. De csak ez az amink van, a sa­ját erőnk, saját szeretetünk Erdély népe és földje iránt. Belső, szinte fanatikus ér­zelmek nélkül nehéz lenne az erdélyi emigrációs munkát nap mint nap szaka­datlanul végezni. De tetteinket sem érzel­mekre, sem szépen hangzó jelszavakra nem alapíthatjuk. Próbáljunk, ha lehet bölcsebben munkálkodni, de mindenek fe­lett soha ne szűnjünk meg Erdélyért mun­kálkodni. S ez mindinkább a fiatalabb generációknak szól. Most jelent meg 176 oldalon, vászonkötés­ben, ŐSZE ANDRÁS 10 illusztrációjával, FLÓRIÁN TIBOR erdélyi költő' verses­kötete. A könyv megrendelhető a szerző címén: Tibor Flórián 3 Mountain View Drive New Milford, Conn. 06776 Ára $6.50 plusz 50 cent postaköltség. ERDÉLYI HUMOR: Az árvíz meglátogatta a Ceausescu által sújtott vidékeket.

Next

/
Thumbnails
Contents