Székely Nép, 1974 (8. évfolyam, 7. szám)

1974-04-01 / 7. szám

SZÉKELY NÉP

3. oldal------------------------ EMLÉKIRAT -----------------------L--------- ERDÉLY ÉS AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÜGYÉBEN ----------Az Egyesült Államok Kongresszusa jegyzőkönyvében (Congressional Record-1/14/1974) és a Carpathian Observerben megjelent

hivatalos angol nyelvű szöveg fordítása.

Elfogadta az Erdélyi Bizottság, a Cleveland Plaza Hotelban tartott közgyűlésén 1973. november 23-án, továbbá az Amerikai Erdélyi Szövetség (New York), az Erdélyért Mozgalom (Brazília), az Ausztráliai Erdélyi Magyar Szövetség (Ausztrália), a Dél-Afrikai Magyar Egyesület (Afrika) és az Erdélyi Bizottság európai szervezete.

ELŐZMÉNYEK

1. ) Amint azt az Egyesült Államok külügyminisztériuma felismerte és megállapította, a román kormány rendszeres magyartalanító politikát követ az erdélyi magyarsággal szemben.

A román kormány "a magyar kisebbségi problémát az önálló magyar intézmények csökkentésével és nem azok fenntartásával és fejlesztésével kívánja megoldani”.

Az egyetemet végzettek állásbahelyezésének a módszere a magyar értelmiségnek Erdélyen kívüli, tiszta román területeken való szétszórására irányul.

A kolozsvári Bolyai (magyar) és Babes (román) egyetemeket kormány-rendelettel egybeolvasztották. Minden tárgyat románul tanítanak, még a magyar származású tanárok is, kivéve a magyar nyelvet és irodalmat.

Úgy látszik, hogy a román kormány valóban olyan célt tűzött ki, hogy a magyar kulturális és nemzeti befolyást Erdélyben csökkentse, az ottani magyarságot asszimilálja és beolvassza a román népességbe.

2. ) Az Egyesült Államok számos szenátora és képviselője mutatott rá az erdélyi magyarság elnyomatására, az utóbbi években és ismételten tiltakozott a román kormány elnyomó intézkedései ellen a szenátusban és a képviselőházban.

3. ) Tekintélyes amerikai és nyugat-európai lapok helyszíni jelentései az erdélyi magyarság helyzetéről ugyanolyan értelműek, mint az előbb említett hírforrások.

4. ) Számos amerikai és más nemzetiségű utas személyes megfigyelései Erdélyben teljes mértékben megerősítik a State Department és az

Egyesült Államok törvényhozóinak a megállapításait.

5.) Újabb keletű jelentések mintha valamelyes javulásra mutatnának, ami az erdélyi magyarság elleni diszkriminációt illeti, főleg a kulturális élet egyes vonatkozásaiban. Ezek azonban csak töredék hírek, amelyek nem alkalmasak egy áltanos kép alkotására, s gyakran csak kiragadott részletek, melyek végül is inkább eltorzítják, ahelyett, hogy tisztáznák a valódi helyzetet.

Az alapvető román beolvasztási politika és a magyarságnak szánt másodosztályú állampolgárság talán soha nem volt az írott román törvények között, de az elnyomás és diszkrimináció íratlan törvénye régóta az erdélyi magyar élet kegyetlen gyakorlati ténye ahhoz, hogy hinni lehessen ezeknek a híreknek.

Mi nem tudunk semmiféle jelentős, általános javulásról.

ÁLLÁSPONTUNK

1. ) Egy nemzetet sem szabad megsemmisíteni erőszakos asszimilálás és beolvasztás útján vagy bárhogy másként. Egy nemzet fennmaradása elleni politika alapvető emberi jogokat és nemzetközi törvényeket és szerződéseket sért meg, közöttük az Egyesült Nemzetek alkotmányát, az 1920-as trianoni, és az 1947-es párizsi békét.

2. ) A magyar és román nemzet közös sorsa, hogy a Kárpátmedence keleti részén, Erdélyben, együtt éljen, ahol népi határaik egymásba nyúlnak.

Elnyomott és elnyomó között nem lehet gyümölcsöző együttélés, igaz testvériség és valódi béke, mert ezek a dolgok csak egyenlők között létezhetnek.

3. ) Nézetünk szerint a román kormánynak alapvető módon fel kellene ismernie azt a tényt, hogy a magyarok nem bevándorlók Erdélyben. Ellenkezőleg, a magyarok Erdély népe voltak évszázadok óta, attól az időtől kezdve, amikor Magyarországot megalapították ezer évvel ezelőtt. A magyarság egyéni joga Erdélyhez elidegeníthetetlen jog és egy jottányival sem gyengébb, mint a néhány

évszázados román lakosság joga.

4. ) Nézetünk szerint a román kormánynak alapvetően újra kellene értékelnie az erdélyi magyarság beolvasztását célzó filozófiáját. Amenynyiben a kormány lemond románosító céljairól és politikájának ezt az alapvető változását jóhiszeműen a gyakorlatban is keresztül viszi, ezzel nagyban hozzájárulna a valódi békéhez és összhanghoz a világnak ezen a részén.

5. ) Mi hisszük, hogy most következő indítványainkkal, ha gyakorlatilag megvalósulnak, Erdély jobb lakóhelye lenne magyaroknak és románoknak egyaránt.

INDÍTVÁNYAINK

1. ) Adjanak Erdélynek egy különleges státuszt, amelyben a kormányzást és a közigazgatást románok és magyarok együtt végzik létszámuk arányában, a legfelsőtől a legalacsonyabb közigazgatási egységig.

2. ) Tegyék a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé, a románnal egyenlő rangban, Erdélyben és a Magyarországtól Romániához csatolt más magyar területeken.

3. ) Adjanak kulturális autonómiát a magyar lakosságnak és szüntessék meg azt a jelenlegi rendszert, amelyben a magyar kulturális intézmények csökevényes függelékei a megfelelő román kulturális intézményeknek.

4. ) Hozzák törvénybe a magyarok és a románok egyenlőségét mind polgári, mind nemzeti jogaikban, az emberi tevékenység minden vonalán, beleértve az anyanyelven való oktatást, munkába állítást általában és vezető pozíciókban, kulturális vonalon, a városokba költözésnél, és anyagi fedezet biztosításában minden kormány által ellenőrzött intézmény és tevékenység céljaira.

Hajtsák végre a diszkrimináció elleni törvényeket szerte az országban teljes erővel.

5. ) Létesítsenek teljes és független magyar iskola rendszert.

6. ) Tegyék a kolozsvári egyetemet újra magyar egyetemmé.

7. ) Adják fel a romániai magyar lakosság elrománosítását, asszimilá-