Székely Nép, 1974 (8. évfolyam, 7. szám)

1974-04-01 / 7. szám

UNIÓT MAGYARORSZÁGGAL! SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE No. 7 __________________________1974 április “LEGYEN A MAGYAR IS HIVATALOS NYELV ERDÉLYBEN” . . . Ceausescu román államelnök no­vemberi amerikai látogatása alkal­mával az Erdélyi Bizottság emlék­iratban fejezte ki az erdélyi magyar­ság helyzetével kapcsolatos észrevé­teleit és sorsuk megjavítására vonat­kozó javaslatait. Az emlékirat töb­bek között hangsúlyozza, hogy a ma­gyar nyelvet a románnal teljes mér­tékben egyenlő rangú hivatalos ál­lamnyelvvé kell tenni egész Erdély­ben és a Romániához csatolt minden más magyar területen. Az erdélyi magyarság számára kijelölt másod­rendű állampolgári státusban csak a magyar nyelv hivatalos nyelvkénti el­ismerése és az elismerésnek gyakor­lati megvalósítása hozhat jelentős javulást. Ugyancsak a magyarok és romá­nok teljes egyenlőségén alapuló nem­zetiségi törvényt követel az emlék­irat; egyenlőséget nemcsak az egyéni polgárjogokban (amiben a kommu­nista rezsim alatt a románok is szű­kölködnek), hanem a nemzeti jogok­ban is (amit ma csak a román nem­zet élvez Erdélyben); egyenlőséget az anyanyelven való oktatásban; egyenlőséget a munkaadásban, a ve­zető pozíciók elérésében, a kulturá­lis életben, a városokba költözésnél, az anyagi fedezet biztosításában. Egyenlőséget követel az Erdélyi Bi­zottság az erdélyi magyarság számá­ra az élet minden vonatkozásában. Az Erdélyi Bizottság követeléseit az amerikai-magyarság számos or­szágos szervezete tette magáévá. Az erdélyi magyar szervezetek világszer­te csatlakoztak hozzá; az Amerikai- Erdélyi Szövetség (New York), az Ausztráliai Erdélyi Szövetség, a Bra­zíliai Erdélyért Mozgalom és a Dél- Afrikai Magyar Egyesület is. A clevelandi Magyar Kongresszus (XIII. Magyar Találkozó) felkérésé­re dr. Szentmiklóssy Éles Géza az Erdélyi Bizottság emlékiratát, ame­lyet a Kongresszus is teljes egészé­ben elfogadott, átadta Nicholas Bu­curnak a Ceausescut fogadó bizott­ság elnökének azzal, hogy juttassa el a román miniszterelnökhöz. A Ma­gyar Kongresszus levelét dr. Nádas János elnök, Menyhárt Sándor, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke és dr. Szentmiklóssy Éles Géza írták alá. A Magyar Felszabadító Bizottság ugyancsak elfogadta a memorandu­mot s ezen kívül az Erdélyi Bizott­sággal és az Egyesült Magyar Egy­letekkel együtt a látogatás ellen tilta­kozó felhívást tett közzé a Cleveland Press című napilapban. Az Emlékiratot Lőte Lajos, az Er­délyi Bizottság elnöke beterjesztette Nixon elnökhöz és dr. Kissinger kül­ügyminiszterhez és kérte tőlük kö­vetelések támogatását Ceausescu ro­mán miniszterelnök decemberi ame­rikai látogatása alkalmával. Dr. Béky Zoltán püspök, az Amerikai-Magyar Szövetség elnöke a Szövetség teljes egyetértésének kifejezésével ugyan­csak eljuttatta az emlékiratot a Fehér Házba és a State Department­­be. A Közös Külügyi Bizottság is magáévá tette a memorandum köve­teléseit és azt Gereben István, a Bi­zottság ügyvezető titkára eljuttatta a washingtoni román követséghez Ceausescu elnök washingtoni tartóz­kodása idején. Mircea Raceanu, a követség első titkára a memoran­dum átvételét igazolta, de továbbter­jesztette Ceausescuhoz Bukarestbe. A román követség január 28-án arról tájékoztatta Gereben Istvánt, hogy szerintük az elmúlt év során a ro­mán kormány intézkedései jelentős javulást hoztak az erdélyi magyarság sorsában és erre vonatkozólag egy angol nyelvű román könyvet adott át. A követség az Erdélyi Bizottság memorandumára hivatalos választ is vár Bukarestből. A memorandumot a Congressional Record január 14-i számában teljes szöveggel közölte. Magyar fordítását a lap más helyén közöljük. A magyar nyelv hivatalossá tételé­nek követelésével az Erdélyi Bizott­ság Emlékirata új korszakot nyitott a szabadföldi erdélyi magyar moz­galmak törekvéseinek történetében. Napjainkban, amikor Erdély vissza­csatolásának kérdése a szabad Nyu­gat magyar-Erdély ellenes döntései­nek falába ütközik, a Közép- és Ke­­let-Európa szovjet-orosz teljhatalom igájában status quora ítélve vergő­dik, az Erdélyi Bizottság emlékirata megütötte azt a hangot, amely a reá­lis lehetőségek határán belüli, mégis rendkívüli erőteljes és konkrét állás­pontot fejez ki. A végcél azonban változatlan: Erdély visszatérése Ma­gyarországhoz. Örömteli magyar élmény, hogy az amerikai magyarság az Erdélyi Bi­zottság megkeresésére, szervezetein keresztül egy emberként csatlako­zott a Bizottság adta irányzathoz és lehetővé tette, hogy egy koncentrált akció váljék belőle, amelyet a román kormány nem hagyhat válasz nélkül. Ha válasza negatív lenne, úgy ez a válasz csak azt bizonyítaná, hogy Románia másodrangú állampolgár­ként kezeli az erdélyi magyarságot és ezzel minden propaganda erőfe­szítése újra csak lelepleződne. FÖLTÁMAD ERDÉLY Halottak között, a vert hadakkal jöttem, hazám fölött véresen szállt a hold, a napnak éjsötét, rút árnya volt. Tört gépek és katonák álltak mögöttem. Sírtak a fák, megvonaglottak a hegyek, őszi szél karmolta az ég arcát, a csillagokat felhők takarták, futottak és sárba rogytak az emberek. Nagy halott: Erdély feküdt a ravatalon, vezérek kockáztak sorsa fölött, csak mi tudtuk: a múlt összetörött. Papok, székelyek, katonák, álltunk haton. Krisztusra esküdtünk mi azon a napon, a hegyekre s mind a négy folyóra, bölcsőre és sírra, koporsóra, hogy föltámad Erdély újra egy hajnalon. _______________________ Flórián Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents