Székely Nép, 1972 (6. évfolyam, 5. szám)

1972 / 5. szám

4. oldal SZÉKELY NÉP Felméri Lajos jelentést tett a gyűj­tés eredményéről. Eszerint a gyűjtő akció öszesen 3,442 dollárt eredmé­nyezett, mely ruhanemű, élelem és készpénz segélyek formájában jutott el az árvíz-károsultakhoz. • PÉNZÜGYI JELENTÉS Dr. Deme Károlyné pénztáros tet­te meg pénzügyi jelentését, melyet Incze Gáborné és Keresztesy Mihály pénztári ellenőrök előzetesen átvizs­gáltak és jóváhagytak. Az elhangzott jelentéseket a köz­gyűlés egyhangúan elfogadta. Dr. Deméné bejelentette hosszabb ideje tervezett lemondását, melyet a köz­gyűlés sajnálattal ugyan, de megér­téssel fogadott el. Lőte Lajos elnök meleg szavakkal köszönte meg Dr. Deméné többéves munkásságát az erdélyi ügy szolgálatában. Annak a reményének adott kifejezést, hogy továbbra is hű tagja marad a Bizott­ságnak, majd a tisztikar nevében Er­dély címerével ékesített emléktár­gyat adott át a távozó pénztárosnak. Ezután dr. Balló István alelnök megemlékezett az év halottairól: dr. Hóry András nagykövetről, az Erdé­lyi Bizottság tb. elnökéről, gr. Hal­ler Istvánról, Rákosi Zoltán szkv. al­ezredesről és Nt. Törös Sándor ref. lelkészről, akik az Erdélyi Bizottság hű tagjai voltak. • A VILÁGPOLITIKA HATÁSA Majd dr. Eszterhás István, a Ma­gyar Felszabadító Bizottság elnöke szólalt fel. A balkáni események kö­zepébe állította a Romániához csa­tolt három millió magyar mai hely­zetét és felvázolta azokat a veszélye­ket, amelyek abból következtek, hogy a Kremlin Erdélyt a Balkán arany­almájának tette meg. Az elszakított magyarságot illető, különböző hatású következményei jelentkeznek ma, de szorongást és aggodalmat keltő ve­szélyei is mutatkoznak. Éppen ezért, amint és amíg lehet, minden prakti­kus segítséget meg kell adni, hogy népi erejüket, egységüket és kultú­rájukat, s mindezt biztosító magyar anyanyelvűket megőrizhessék. Emel­lett azonban készen kell állni a jö­vendő fenyegető veszélyei közben ad­ható támogatásra és segélyre. A mai probléma kultúrális, a jövendőé po­litikai. Az elnöknek igazsága van, va­lóban bölcs és praktikus legyen ma­gatartásunk testvéreink e nehéz és válságos életében. • 1972-ES MUNKATERV Ezután az 1972. évi munkaterv ke­rült megbeszélésre. A közgyűlés az elnök indítványára a következő ha­tározatokat hozta: 1. Meg kell in­dítani a rendszeres angol nyelvű tá­jékoztató szolgálatot. 2. Egyidejűleg fenn kell tartani a Székely Népet a magyar nyelvű tájékoztató szolgálat eszközéül. 3. Meg kell kezdeni az er­délyi magyarság helyzetének fel­mérését és angol nyelven való nyil­vánosságra hozatalát. Elsőként a ko­lozsvári magyar egyetem megszün­tetésének és a Bólyai-Babes közös ro­mán—magyar tanintézetek felállítá­sának és működésének hiteles té­nyeit kell felderíteni. 4. Biztosítani kell a newyorki Columbia egyetemen tervezett román történelmi szimpó­zium ülésein magyar történelemtu­dósok és megfigyelők részvételét. (Ez az akció már az elmúlt évben elkezdődött, s jelenleg az Amerikai Erdélyi Szövetséggel együttesen meg­szervezés alatt áll.) 5. Az erdélyi ma-Minden komm Új székhazat avattak a magyarországi románok A budapesti Magyar Hírek írja: Megkapó ünnepség színhelye volt október 9-én Gyula, a magyarországi román tannyelvű oktotás központja. Ezen a napon avatták fel a Magyar­­országi Románok Demokratikus Szö­vetségének új székházát. Az ünnep­ségen részt vettek Garamvölgyi Jó­zsef művelődésügyi miniszterhelyet­tes, dr. Kővágó László, a Művelődés­­ügyi Minisztérium nemzetiségi osz­tályának vezetője, Such János, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára, Enyedi G. Sándor és dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárai, Virgil Pop, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykö­vetségének sajtóattaséja, a Viharsa­rok és Hajdúság nemzetiséglakta helységeinek számos képviselője. A vendégeket Márk László, a Ma­gyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöke román és ma­gyar nyelven köszöntötte. A csaknem másfél millió forintos gyár irodalom fejlődését figyelem­mel kell kisérni, elő kell segíteni a kimagasló alkotások és szerzőik meg­ismertetését az amerikai-magyar kö­zönséggel. 5. Aktívabb figyelmet kell szentelni a Bizottság további erősö­dének. • KÖLTSÉGVETÉS Az 1972. évi költségvetés tárgyalá­sa során megállapítást nyert, hogy az elfogadott munkaterv megvalósításá­nak anyagi előfeltételeit csak újabb bevételi források útján lehet biztosí­tani. Az Erdélyi Bizottság működésé­nek anyagi szükségletét eddig is a tagdijakból fedezték. Most elkerül­hetetlennek látszik ennek a forrás­nak a kibővítése. A közgyűlés a Bi­zottság tagjainak áldozatkészségét kérve, egyhangú határozatot hozott, amellyel az évi tagdíjat 1972. évvel kezdődően tíz dollárban állapította A közgyűlés ezután a megürese­dett pénztárosi tisztség betöltésére egyhangúlag id. Prileszky Istvánt vá­lasztotta meg, s jóváhagyta vitéz Vittay Béla elnöki megbízatását a történelmi munkacsoport vezetésére. entár nélkül költséggel létesített új székházat — amelyben román nemzetiségi kis­könyvtár, tanácskozóterem, klubhe­lyiség és több irodahelyiség áll ren­delkezésre — dr. Vidó István, a gyu­lai városi tanács elnöke adta át Szi­lágyi Péternek, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövetsége fő­titkárának. A vendégek ezután meg­tekintették a székházat és megbeszé­lést folytattak a román nyelvű okta­tás és a nemzetiségi hagyományok ápolásának időszerű kérdéseiről. A magyarországi románok e neve­zetes napján a Magyar Televízió is felvonult, s így százezrek tekinthették meg az új székház ava­tását. Megjelent Románia 1971. évi statisztikai évkönyve A több mint 800 oldalas könyvben kerestük az erdélyi magyarságot, de nem találtuk, sem a népességgel, sem a kultúrával foglalkozó fejeze­tekben. Népességi és anyanyelvi statiszti­kák egyáltalán nincsenek az évkönyv­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents