Székely Nép, 1972 (6. évfolyam, 5. szám)

1972 / 5. szám

SZÉKELY NÉP 5. oldal Népeségi statisztika nem áll ren­delkezésünkre, de egészen bizonyos, hogy a milliós amerikai-magyarságon belül több tízezerre becsülhetjük azoknak a számát, akik Erdélyben születtek, vagy ott élték életük nagy részét, vagy erdélyi családból szár­maznak. Ezek közül párezer olyan személy lehet, aki tagként, esetleg még aktívabban, résztvenne az erdé­lyi szervezet életében, hogy így maga is részese lehessen szülőhazája és ottani magyar testvérei érdekében folyó emigrációs munkának. De, minthogy nem tudnak erdélyi szer­vezetekről, vagy mert senki sem hív­ja, senki sem világosítja fel őket, hogy szükség van rájuk, éppúgy, mint minden Erdéllyel érző magyar­ra, lényegében elvesznek az ügy szá­mára. Az Erdélyi Bizottság közgyűlése elhatározta, hogy ezeket a nem aktív erdélyieket rendszeresen fel kell ku­tatni és be kell vonni tagként az Er­délyért folyó emigrációs munkába. Ebben a tervünkben csak tagjaink segítségével fogunk tudni eredményt elérni. Ezért ezúton értesítjük tagjainkat, hogy ezt az évet az "ERDÉLYI HŰSÉG ÉVÉNEK” deklaráljuk. Minden egyes tagunkat arra kér­jük, hogy ebben az évben járjon utána a lakóhelyén élő erdélyieknek, keresse fel őket, ismertesse az Erdé­lyi Bizottság tevékenységét, adja ke­zükbe a Székely Népet azzal, hogy kérjék felvételüket az Erdélyi Bi­zottságba. Kérésünk végül is az, hogy minden egyes tagunk legalább egy új taggal erősítse szervezetünket és vele az Erdélyért folyó munkásságot. Rendkívül fontos, hogy új tagjaink között számosán legyenek az ifjúság­ból és a fiatal középkorúakból is. Ha a mostani dolgozó generáció kihull a munkából, akkor már késő lesz kapkodni utánpótlásért. Az Erdélyi Bizottság helyet akar adni az ifjúság­nak, kinek-kinek érdeklődése és te­hetsége szerint. Szeretettel várjuk őket. Az új tag felvételi kérelmét, a csa­tolt Belépési Nyilatkozatot a szer­vező régi tag küldje az Erdélyi Bi­zottság titkárának: Prileszky István, 2030 West 44th Street, Cleveland, Ohio 44113 címre. További Belépési Nyilatkozatok ugyanitt igényelhetők. Kérjük a Belépési Nyilatkozat hát­lapjára a beküldő régi tag nevét és ZILAH | A zilahi főgimnázium 1971-ben ün­nepelte fennállásának 325-ik évfordu­lóját. A "Romania Today” című hi­vatalos angolnyelvű havi propagan­da képes újság, külön cikket szen­tel az évfordulónak. Benne leírja az iskola épületet, ír a tanárokról és a diákokról, tantervről és felszerelés­ről. Több fénykép közül egyet közöl Tatár Gézáról, a magyar irodalom tanáráról is. Csak éppen arról hall­gat a cikk, hogy az iskolát 1646-ban magyarok alapították és 278 éven át magyar iskola volt egy olyan város­ban, amelynek 8062 lakója közül 7477 volt magyar, míg a románok száma 529-et tett ki. Az elhallgatás egyik szabvány­módszer a román propagandában, mely ebben az esetben a román múlt csinálás szolgálatában áll. A cikkből még idézzük az iskola igazgatójának a nevét; aki Elizabeta Pernes, és az aligazgatóét, aki Iuliu Szilágyi. így van ez "Zalau”-ban, a szilágysági ma­gyar városban az Urnák 1972-ik esz­tendejében. Tudósításokat Zilah város és a fő­gimnázium múltjáról és jelenéről örömmel veszünk. Annyit tudunk, hogy a városnak 1910-ben 17,169 la­kosa volt, de a nemzetiségi megosz­lás nem ismeretes. ♦ ~NAGYENYÉD~ [ A nagyenyedi Bethlen Kollégium fennállásának 350-ik évfordulója al­kalmából az elmúlt év nyarán nagy szabású ünnepségeket terveztek. Meg nem erősített budapesti hír szerint az ünnepségek elmaradtak, mert a románok azt akarták, hogy az ün­nepség szónokai románul beszélje­címét felírni. Azt is kérjük feltüntet­ni, hogy az új tagnak volna-e kedve a szervezet munkájában aktívan résztvenni, ha igen, mihez érez ked vet, hajlamot és mihez van tudása. Jó munkát és sok sikert kíván, Löte Lajos Az Erdélyi Bizottság elnöke nek, ami elkedvetlenítette a rende­zőket. Hírforrásunk szerint az, hogy a Bethlen Kollégium ma is, mint magyar intézmény működik, az an­gol akadémiának (?) köszönhető. Ugyanis, amikor 1849-ben a románok Nagyenyedet feldúlták, a kollégium is sokat szenvedett, egy része leé­gett és az angol akadémia adományá­ból építették újjá. Úgy hogy annak idején, amikor a román állam nagy ünnepséggel fel volt készülve, hogy a kollégiumot birtokába vegye, úgy­szólván az utolsó pillanatban sür­göny érkezett Bukarestből, hogy az átvételt le kell fújni, az iskola a ma­gyaroké marad, a tulajdonos rendel­kezése szerint (lévén nagy részben angol tulajdon). "Persze, a kinti magyaroké az ér­dem — írják Budapestről — akik a közbelépést ki tudták járni az angol akadémiánál.” Nagyenyed népességi adatai 1910- ben: összlakosság 8663, ebből 6497 magyar, 163 német, 1940 román. Az 1970-es népszámláláskor: 21,943 a lakosság, nemzetiség megoszlás nem ismeretes, de nyilván a magyarság rovására változott. Büszkeségünk: IMETS LÁSZLÓ "Új erdélyi óriás" címmel írt érde­kes ismertető cikket Imets László fametsző művészről, aki Csíkszere­dán állította ki legutóbb müveit, dr. Eszterhás István a “Katolikus Ma­gyarok Vasárnapjaiban. Értesülé­sünk szerint Imets László fametsze­tei rövidesen kiállításra kerülnek Európa nagyobb művészi központjai­ban is. Az Erdélyi Hűség Eve KÉT ÉVFORDULÓ

Next

/
Thumbnails
Contents