Székely Nép, 1972 (6. évfolyam, 5. szám)

1972 / 5. szám

2. oldal SZÉKELY NÉP FELHÍVÁS TAGJAINKHOZ ÉS OLVASÓINKHOZ SZÉKELY NÉP Az ErdélyilBizottság hivatalos értesítője Elnök: Léte Lajos P. 0. Box 3869 Rochester, N.Y. 14610 Telefon: (716) BU 8-2014 Pénztáros-Titkár (Secretary-Treasurer): id. Prileszky István 2030 W. 44 St., Cleveland, Ohio 44113 Telefon: (216) 281-0764 Könyvtáros: Udvarhelyi Lajos (10227 Joan Ave., Cleveland, Ohio 44111 — Telefon: (216) 671-8296) Szerkesztőség: “Carpathian Observer” 2873 East 112th Street, Cleveland, Ohio 44104 — Tel,: (216) 791-9062 A Székely Nép az Erdélyi Bizottság tagjai részére tagilletményként jár: egyesületeknek és szervezeteknek cse­re-példányként küldik. Az Erdélyi Bizottság évi tagdíja $10; hozzátartozók részére $3 az USA-ban és Kanadában; Németországban 15D.M.; Svájcban 15Fr.; Svédországban 20 Kr.; Angliában 1-10-font; Ausztriában 75 Sch.; hozzátartozók részére a fenti ösz­­szeg 40 százaléka.. Printed by Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio meit, mind a nyugat, mind a kelet felé. Amikor különleges engedménynek kürtölik világgá az erdélyi magyar­ság még megmaradt, kultúrális in­tézményeit és a magyar nyelvű ok­tatást, akkor elhallgatják, hogy ezek az ún. engedmények már bentfoglal­tattak az 1952-es kisebbségi törvény­ben. De mert ezt a törvényt sohasem tartották be, propagandájukban ma nagylelkűen '‘adományozott” kivált­ságként állítják be az alapvető embe­ri jogokat is. Persze arról sem esik szó, hogy a régi Magyarországon Er­délyben nagyszámú román és más nemzetiségi iskola biztosította a ki­sebbségi nyelveken az oktatást. De a jelenlegi kultúrális pozitívu­mok is másképp néznek ki, ha a ma életben levő intézmények mellett az elkonfiskáltakat és az elrománosítot­­takat is számba vesszük, köztük el­sősorban a kolozsvári magyar egye­temet, s a magyar városokba beépí­tett román színházakat. Sajnos azonban a negatívumok erős túlsúlyban vannak a sokszor egyébként is kétes értékű és alapo­sabb vizsgálatra szoruló pozitívumok felett. A tervszerű románosítás min­den vonalon következetesen halad előre. Mind kevesebb a magyarság A többség bevonása egy szervezet tényleges munkájába gyakran meg­oldhatatlan probléma. Még nagyob­bak a nehézségek, ha a tagok nagy területen szétszórtan élnek. De —, hogy sokak koordinált részmunkája mily nagy mértékben növelheti a szervezet teljesítményeit, azt nem is szükséges külön hangsúlyozni. Ezek előrebocsátásával kérjük az Erdélyi Bizottság tagjainak és a Szé­kely Nép olvasóinak a közreműkö­dését a következőkben: 1. A legutóbbi közgyűlés határoza­tot hozott a kolozsvári magyar egye­tem megszüntetésének, a Babes-Bo­­lyai román—magyar egyetem meg­alakításának és működésének alapos felderítésére. Kérésünk az, hogy aki adatokkal tud szolgálni, bármilyen jelentéktelennek látszó részletről le­gyen is szó, közölje velünk. Mint­részaránya a vezető pozíciókban, s ez így van a színtiszta magyar vidé­keken is, beleértve a Székelyföldet is. A magyaroknak nem adnak lete lepedési engedélyt erdélyi városok­ban, társadalmi szervezkedésüket nem engedélyezik, egyetemi diákjain­kat, szakembereink diplomatáink jó­részét a regátba küldik iskolába, il­letve helyezik munkába. A magyar iskolázás hiányosságai, a magyar nyelvhasználat drasztikus elnyomása ma is változatlanul érvényben levő eszközei a román nemzetiségi politi­kának, mely szóként rágja a magyar nemzet életfáját. Propaganda és valóság gyakran külön utakon járnak. Modern Ro­mánia erejét szinte meghaladó erőfe­szítéssel folytatja a propaganda és a valóság közti űr tágítását. A szabad­földi magyarság, köztük különösen az erdélyi érdekeltségűek dolga, hogy a román propaganda és valóság közti szakadékot adatszerűén tárják fel. De propaganda vagy sem, az er­délyi magyar szó, zene és tánc nap­számosait mindig testvéri szeretettel várjuk, mert Dévénytől Zágonig, Bécstől Sydneyig a magyar kultúra egy s oszthatatlan egész. Ők pedig a fizikai szétszórtságunkban is ennek a szellemi egységnek a hírnökei. hogy a történteket könyv alakban angol nyelven publikálni tervezzük, a hitelesség elsőrendű követelmény. Ezért kérjük a forrás és minden olyan adat megjelölését, amely alá­támasztja az információ hitelességét. A tudósításokat kérjük az Erdélyi Bizottság elnökének küldeni: P. O. Box 3869, Rochester, N. Y. címre. 2. Az erdélyi magyarság helyzetére jellemző minden más adatot szívesen veszünk, — egy későbbi feldolgozás céljából. Az ilyen tárgyú információk beküldését, amikor csak tudomásra jutnak, ezúton is kérjük. 3. Bár az Erdélyi Bizottság az amerikai—magyar és erdélyi magyar sajtó egy részét állandóan figyelem­mel kíséri, sokan rábukkannak olyan cikkekre, tanulmányokra, amelyek nem jutnak tudomásunkra. Kérjük az erdélyi tárgyú cikkek eredetiben vagy másolatban való beküldését ugyancsak a fenti címre. Hisszük, hogy tagjaink és olvasó­ink egyetértenek azzal a megállapí­tással, hogy egy ügyet tettekkel lehet legjobban előrevinni. Így hisszük azt is, hogy kéréseink meghallgatásra találnak. LÖTE LAJOS elnök-----= ÉRTESÍTÉS Mint ismeretes, az Erdélyi Bizott­ság 1971. december 4 én tartott köz­gyűlése egyhangú határozatot hozott a tagdíjak évi 10 dollárban való meg­állapítására. Az 1972. évi munkaterv teszi szükségessé ezt az intézkedést. Semmi kétségünk affelől, hogy tag­jaink megértéssel fogadják a közgyű­lési határozatot, mert hiszen azok­nak az erdélyieknek a csoportosulá­sa vagyunk, akik meg vannak győ­ződve, hogy nem nézhetik tétlenül testvéreink elnyomását és nem hall­gathatják el Erdélyre való igényün­ket. A tétlenség megbocsáj thatatlan hanyagság lenne és nem állná meg helyét a történelem ítélőszéke előtt sem. Való az, hogy Erdélyért való hit­vallásunkat évi tíz ezüst pénzzel sem válthatjuk meg, de egyéb anyagi kö­telességeink súlyát reálisan értékel­ve, tekintsük az emelt tagdíjat mini­mális hozzájárulásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents