Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1-4. szám

2. oldal SZÉKELY NÉP törnek a Szovjetunióba, ha az oro­szok ugyanezt teszik Romániával szemben. Kína elhatározása szilárd, hogy a cárok által bekebelezett kínai területeket vissza akarja kapni. A föld morajlása sokszor a közeli földrengés előjele, de a morajok el is csendesedhetnek egy időre. Az is meglehet, hogy a kölcsönös mérték­letesség szelleme más időkre fogja halasztani a radikális megoldásokat. De ha mégis kenyértörésre kerül a sor a Kárpát medencében, akkor Er­dély sorsa ismét kockán forog. Már­is mind gyakrabban merül fel az a nézet a szabad világ sajtójában, hogy a Kremlin az erdélyi magyar kérdést tartja kezében ütőkártyaként Romá­niával szemben. Aggódunk erdélyi vé­reinkért, mert újabb szenvedés, és megpróbáltatás lehet osztályrészük. Bár az eseményeknek mi csak szemlélői vagyunk, mégsem lehetünk tétlen szemlélői. Erdély kérdésében a nekünk örök elvet kell hirdetnünk: azt, hogy Erdély ősi magyar föld. Az marad akkor is, amikor átmenetileg idegen uralom alatt van, és akkor is ha az idegen uralom alatt álló Ma­gyarország kebelébe térne vissza. Az elmúlt 50 év alatt — sajnos — idege­nek határozták meg Erdély hovátar­­tozandóságát. 1920-ban elvették azok a nyugati hatalmak, amelyeket év­SZÉKELY NÉP Az ErdélyiJJizottság hivatalos értesítőié Elnök: Ló'te Lajos P. O. Box 3869 Bochester, N.Y. 14610 Telefon: (716) BU 8 2014 Titkár: id. Prileszky István 2030 W. 44 St., Cleveland, Ohio 44113 Pénztáros: Dr. Deme Károlyné (2401 Coventry Ed., Cleveland, Ohio 44118.) Könyvtáros: Udvarhelyi Lajos (10227 Joan Ave., Cleveland, Ohio 44111 — Telefon: (216) 671-8296) Szerkesztőség: “Carpathian Observer” 2873 East 112th Street, Cleveland, Ohio 44104 — Tel.: (216) 791-9062 A Székely Nép az Erdélyi Bizottság tagjai részére tagilletményként jár: egyesületeknek és szervezeteknek ese­­re-példányként küldik. Az Erdélyi Bizottság évi tagdíja $5; hozzátartozók részére $2 az USA-ban és Kanadában; Németországban 15D.M.; Svájcban 15Fr.; Svédországban 20Kr.; Angliában 1-10-font; Ausztriában 75 Sch.; hozzátartozók részére a fenti ösz­­szeg 40 százaléka.. Printed by Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio századokon át elvbarátainknak tekin­tettünk, 1940-ben visszaadták azok, akiket sem mi, sem a győztes nagy­hatalmak nem ismerhettek el elv­barátaiknak, 1947-ben ismét elvették azok, akiket még mindig elvbará­tainknak tartottunk, de döntésük­ben annak a Szovjetuniónak enged­tek, amelyet mi nem, de ők tekintet­tek szövetségesüknek és barátuknak. Kiadós és színes fényképekkel il­lusztrált ismertetést hozott a Time magazin a romániai görög-keleti egy­házról. A múlt év augusztus 10-i számban megjelent cikk "Rumania’s Open Churches” címet viseli, azért is mert főmegállapítása, hogy Romá­niában a templomok kapui tárva­­nyitva vannak a hívek számára. Ez az engedékenység azonban nem a ro­mán kommunista párt szellemi meg­térését jelenti, — hangsúlyozza az író — hanem kizárólag nemzeti ön­érdek szempontjából történik. (Hoz­zátehetjük, hogy a vallás iránti türe­lem az ortodox egyházra szorítkozik és így a román nemzeti öntudat és sovinizmus erősítését szolgálja a kisebbségben élő nemzetiségek és a nyugati keresztény egyházak kárára.) A mintegy másfélmilliós és túlnyo­móan román többségű görög-katoli­kus egyházat törvénytelennek nyilvá­nították és erőszakkal belekényszerí­­tették a román nemzeti ortodox egy­házba, mely "nemcsak vallás, hanem egyben a román nemzeti öntudat jel­képe” — írja Miss Blake a cikkben. “A XIV. században alapított román ortodox egyház sokáig a román kul­túra és hagyományok egyedülálló őr­zője volt azokban az időkben, amikor a román nép a magyar, török és orosz betörés és megszállás alatt szenvedett” — folytatja Miss Blake, majd később rátér a romániai nyu­gati egyházak helyzetére: Románia kisebbségei, a magyarok és a né­met-szászok római katolikus vagy protestáns vallásúak; ők is részesül­tek a román egyházpolitika liberali­­zásából, de jóval kisebb mértékben; a katolikus egyházi rendeket mégis mind feloszlatták; katolikus és pro­testáns bibliában és imakönyvekben állandóan hiány van. Bármi is történik és bármilyen erők által, eljöhet az idő, amikor Erdély magyar voltának elismerését régi elvbarátaink, a szabad világ nagyhatalmai nem tagadhatják meg harmadszorra is. A szabadföldi ma­gyarság dolga, hogy az elismerésért eredményesen küzdjön. Ehhez az út egyengetését jó lesz most elkezdeni. Löte Lajos "A katolikus egyház javuló helyze­tének első jele” — a cikk szerint — "1967-ben jött, amikor a rendkívüli nagy tisztelettel körülvett Márton Áron magyar püspököt 18 évig tartó börtön- és háziőrizetből szabadon bo­­csájtották”. — “A román állam jól megszabta az árát minden csepp val­lási szabadságnak, amelyet engedé­lyez” — írja Miss Blake. "A legma­gasabb egyházi méltóságtól a leg­kisebb egyházközség papjáig, min­denki el kell nyerje a hatóságok tet­szését, hogy posztján maradhasson. Ez többek között azt is jelenti, hogy a papoknak gyakran támogatnia kell a román nemzeti érdekű pártpoliti­kát. — A szószék sokszor a politikai indoktrinálás eszköze. Justinián fő­pátriárka például engedelmesen ki­prédikálta és vádakkal illette annak idején az 1956-os magyar forradal­mat” — állapítja meg a cikk. Az Erdélyi Bizottság külügyi osz­tálya elismerését fejezte ki az Író­nak általában tárgyilagos színezetű beszámolójáért, rámutatott azonban arra a ténybeli tévedésére, hogy a magyarok román területet valaha is megszálltak volna. "Erdély Magyar­­ország alapítása óta, azaz ezer éve, az első világháború végéig a magyar királyság elválaszthatatlan része volt. Míg a történelem csak 1222 óta bír tudomással a románok jelenlétéről Erdély területén”. — írta többek kö­zött a külügyi osztály a Time maga­zin cikk írójának. Válaszában Miss Blake elismeri, hogy a magyar tör­ténelemnek ez időszakára vonatko­zóan különböző nézetek állanak egy­mással szemben, melyek mindegyikét nem lehetett tárgyalni a cikk kereté­ben. "Mi az általában elfogadott né­zetet hoztuk, mint például az Ency­­lopedia Britannica féle verziót”. — ír­ja Miss Blake. AZ EGYHAZAK HELYZETE ROMANIABAN

Next

/
Thumbnails
Contents