Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1-4. szám

SZÉKELY NÉP 3. oldal Amerikai—román gazdasági kapcsolatok "A románok nem titkolják azt a hitüket, hogy a Nyugat technológiai és vállalatvezetési tudása életbevágó szerepet játszhat az ország iparának fejlesztésében” — írja a tekintélyes Business Week szeptember 11-i számában, melyben külön cikkben foglalkozik Románia nyugati gazda­sági kapcsolataival és azok hatásával a szovjet—román viszonyra. Románia minél több nyugati válla­lattal közös üzleti vállalkozást sze­retne alapítani; a külföldi cég 49% ig részesülhet az üzletben, de ha ennél többet fektet be, például 70%-ot, ak­kor a nyereség 70%-át is kiviheti. Je­lenleg 170 külföldi cég működik ilyen alapokon Romániában, közöttük a francia Renault, az amerikai Corning Glass Works, az International Telep­hone & Telegraph Corporation, míg Ford, a clevelandi Cyrus Eaton és más cégek tárgyalásban állanak a román kormánnyal. "A Nixon elnök és Ceausescu fő­titkár közötti szívélyes viszony való­színűleg még több amerikai—román közös vállalatot fog lehetővé ten­ni” — írja a Business Week. "Nixon már kifejezésre juttatta, hogy támo­gatni fog egy olyan törvényjavasla­tot, mely Romániának a "legtöbb kedvezményt” élvező külkereskedel­mi státust biztosítja”. "A Szovjet alkalmazhat bizonyos gazdasági megtorlásokat, mint a vas­érc és koksz szállítások beszünteté­se, és a román export kirekesztése. De minthogy Románia külkereske­delmének csak 25%-a bonyolódik le a Szovjet Unióval, az ilyen szankciók csak részben lehetnek sikeresek. Másrészt annál több okot adnak ar­ra, hogy Románia nyugati kapcsola­tait fejlessze.” — fejezi be cikkét a Business Week. Az Erdélyi Bizottság más központi szervekkel közös akciókban és kez­detben sikeresen küzdött az ameri­kai—román gazdasági kapcsolatok ellen. Az amerikai—kínai "nagy-híd­építés” érájában és a jelenlegi ame­rikai—román kapcsolatok közepette a "kis-híd-építés” kérdése egy időre azonban mindinkább elméleti vita­anyaggá válik. AZ NBC ROMÁNIÁBAN A National Broadcasting Company május elején 5 napon át Romániából adott helyszíni közvetítést a "Today" néven ismert reggeli adása keretében. Az NBC szerint: "ez volt az első rendszeres amerikai televízió híra­dás, melyet kommunista országból közvetítettek”. A reggel 7-től 9-ig tar­tó program május 3-án New Yorkból általános tájékoztatóval kezdődött, melyen Cornelius Bogdan washing­toni román követ is résztvett, aki a romániai közvetítést kezdeményezte. Másnap Costanzából, majd egy-egv nap Bukarestből, Ploestiből és Si­­naiából volt adás a Today hármas (Hugh Downs, Barbara Walters és Joseph Garagiola) vezetésével. A románia Today program rendkí­vül nagy nyilvánosságot biztosított Romániának és a román népnek, ami összértékben kétségtelenül jóindula­tú és a románokra igen kedvező irá­nyú volt. Az adás utolsó napján Downsék összefoglalták benyomásai­kat. Szerintük Románia hatalmas ug­rást tett a mezőgazdasági országból ipari országgá fejlődés útján. Azelőtt a lakosság fele nem tudott ími-ol­­vasni. Ma még az öregek is megta­nultak. A paraszti sorból származó Ceausescu főtitkár igen népszerű. A szabadságnak azonban erős korlátái vannak az országban, beleértve a szólás és az írás szabadságát is. Mun­kahely változtatás, éppúgy mint a vá­rosba költözés nagyon meg van nehe­zítve. A kedvező benyomások nagy részét fenntartással kell fogadni; né­hány nap alatt egy ország igazi arcát nem lehet megismerni. — mondotta Hugh Downs, a Today program ve­zetője. A számos beszélgetés és intervjuk közül kiemeljük George Suciu tanár (Ploesti) néhány közlését. Suciu sze­rint a válási törvény igen szigorú, a válást nagyon megnehezíti. "Mi, ro­mánok, nagyobb népességet aka­runk. A születések száma azonban csökkent. Ezért a liberális abortusz törvényt eltörölték. Az új törvény csak orvosilag alaposan indokolt esetben engedi meg az abortuszt”. — mondotta Suciu. Erdélyből nem volt közvetítés és nem esett szó sem Erdély magyar múltjáról, sem az ott lakó két millió magyar őslakosról. Erdély csak úgy került szóba, mint a román nép nagy részének menedékhelye a nagy törté­nelmi viharok idején. "Transzilvániai néptáncokat” is mutattak be a buka­resti falu-múzeumban, román tánco­kat. Magyarország és a magyar nemzet több ízben is fel volt sorolva a dá­kok, görögök, rómaiak, hunok, ta­tárok, törökök, lengyelek és osztrá­kok mellett, majd egymagában is, mint az a nemzet, amely Romániát erőszakkal meghódította, a román nép szabadságát elvette és akadá­lyozta a haladásban. Ed Newman és Hughs Downs bizonyára román ol­dalról kaptak ilyen irányú tájékozta­tást. Az Erdélyi Bizottság külügyi osz­tálya, mely a romániai adásokat vé­gig figyelemmel kísérte, az NBC al­­elnökénél és a Today program sze­replőinél tiltakozását fejezte ki a történelem ilyen hamis beállítása el­len. Levelében, melyhez a new yorki Amerikai Erdélyi Szövetség is csatla­kozott, rámutatott, hogy a történet­­tudomány nem tud sem román ál­lamszervezet, sem román törzsek je­lenlétéről Erdélyben a magyar hon­foglalás idejét megelőzően. Az ezer­éves magyar uralom alatt viszont az oda bevándorolt románok olyan sza­badságot élveztek, hogy meg tudták őrizni nemzetiségüket és magasabb kultúmívót értek el, mint regátbeli testvéreik. HALOTTAINK Dr. Hóry András nagykövet, az Erdélyi Bizottság tb. elnöke ez év március 18-án Bécsben elhunyt. Dr. Haller István, az Erdélyi Bi­zottság választmányi tagja hosszas betegeskedés után Clevelandban meghalt. Felejthetetlen halottainkról, szo­kásunkhoz híven, közgyűlésünkön emlékezünk meg, s munká ukat a ti ott elhangzottak alapján legköze­lebbi számunkban méltatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents