Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1-4. szám

UNIÓT MAGYARORSZÁGGAL! SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE Vol. 5. No. 1-4. 1971. 5. évfolyam 1—4. szám, 1971. MORAJLIK A HAZAI FÖLD SZEMLÉR FERENC: Székelyudvarhely Szép szelíden megy a vasút, Udvarhelyre megy a vasút. Ide-oda kanyarog, mintha baktatna gyalog. Hazafelé tart a székely, a kalauz sem kivétel. Édes szavuk ügyelem. Szívem forró figyelem. Könnyű emlék köde leng fel Budvárral, csipkés Csicserrel. Lágyan ragyog az a kép közelébb és közelébb. Meglátom-e most a házat, ahol megszült a vigyázat? Apám s anyám árnya hol, milyen tájon bujdokol? Udvarhelyre hazatérvén elbúsít a régi törvény. Elindultál, kisgyerek, visszatérsz, és nincs helyed. Sem a réten, sem a völgyben, sem egy régi meleg ölben. Csak a Papkert árnyai várják lelked szállani. SOKOLDALÚ ALKOTÓ Szemlér Ferenc, aki 1906-ban született Székelyudvarhelyen, ahol apja idős Szem­lér Ferenc, maga is író és műfordító, a helybeli gimnázium tanára volt. Szemlér Ferenc Brassóban ügyvéd és újságíró. íróként az Erdélyi Helikon, a Brassói Lapok, majd a Kelet Népe és több más folyóirat munkatársa. Versben, prózában és műfordításban egyaránt je­lentős sikereket ér el. 1942-ben Baumgar­­ten díjat kap. Nixon elnök pekingi látogatásának híre villámcsapásként hatott szerte a világon. Külföldön éppúgy, mint itthon sokan igyekeznek megválaszol­ni a kérdésre, vájjon kinek, mit fog hozni az Egyesült Államok és kom­munista Kína államfőinek találkozá­sa, mely több mint 20 éve tartó teljes kapcsolattalanságnak vet egyszerre véget. Nem célunk ezen a helyen glo­bális megfontolásokba kezdeni. E helyett "csupán” a Kárpátmedence és környékére fordítjuk figyelmün­ket, mert a tervezett elnöki utazás hírére az ősi magyar föld morajlik és ott kerekednek azok a felhők, melyekből könnyen vihar szakadhat. Bár kevéske nyilvánosságot kapott a román államfő szerepe a Nixon— Mao találkozással kapcsolatban, az itt-ott felbukkant szűkszavú hír­anyag alapján nem kétséges, hogy Ceausescu főtitkár, júliusi kínai útja alkalmával a Nixon vizit első ügynö­kének szerepét töltötte be. A szovjet vezetőket darázscsípés­ként érhette az amerikai—kínai kap­csolatok ilyen radikális módon való felvétele. Emellett a már több éves kínai—román baráti viszony miatt amúgyis felbosszantott Kremlint, Ceausescu közvetítő szerepe önural­mának határáig felizgathatta. Ezért van az, hogy a nagy amerikai— orosz—kínai háromszög viharszelei a nagy világhoz képest kicsi, de ne­künk legdrágábbb Kárpát-medence földjén fújnak mind élesebben. A Magyarország keleti határain végződő, de később Bulgáriára is ki­terjedő hadgyakorlatok derékbeszorí­tották Romániát, figyelmeztetésül, hogy csak eddig és ne tovább próbál­kozzék Románia a Szovjettől elkülö­nülő Kína-barát politikájával. Való­színű, hogy a hadgyakorlatok Romá­nia és Jugoszlávia ellenes katonai ké­szenlétet takarnak. Ebben az amúgyis feszült helyzet­ben mint olaj a tűzre jelent meg a budapesti Magyar Hí.rlap aug. 13-i hire Csou En-laj kínai miniszterel­nök őszre tervezett balkáni útjáról. A magyar hírforrás szerint Albánia, Jugoszlávia és Románia meglátogatá­sának a célja egy Szovjet elleni Bal­kán blokk kiépítése. Nem tudhatjuk, hogy a Kremlin hogyan fog reagálni az ugyancsak előre nem tudható jövőbeli fejlemé­nyekre. Lehet, hogy a javában folyó Románia elleni hidegháborút katonai megszállás fogja követni, de az is le­het, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetben (tekintetbe véve az orosz—né­met közeledést, a berlini megegye­zést, az orosz—amerikai fegyverke­zés korlátozási tárgyalások langyos, de a hidegnél melegebb hangulatát,) a Szovjet lehetőleg tartózkodni fog radikális lépésektől. Románia mindent megtesz, hogy az orosz lerohanás rémét világgá kür­tölje és így valamiféle "el-a-kezekkel” deklarációt csikarjon ki Nixon elnök­től (mint ahogy Johnson elnök ily értelmű szavai 1968-ban leintették a Románia megszállását fontolgató Szovjetet). Ceausescu nem rejti véka alá azt sem, hogy Románia, népe (nem úgy, mint Csehszlovákia) egy emberként fog ellenállni az országot ért támadás esetén.(?) Ezen felül az is valószínű, hogy Ceausescu nem jött haza üres kézzel Pekingből, ami az ország biztonságát illeti. Több­száz millió dolláros kínai kölcsön mellett, a tekintélyes Chicago Daily News szerint, Peking "biztosította” Romániát a Szovjet megszállás el­len. A kínai vezetők megígérték neki, hogy kínai csapatok bevetésre készen fognak állni az orosz határon és be-

Next

/
Thumbnails
Contents