Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1969-1970 / 1-4. szám
SZÉKELY NÉP 5. oldal “A TRIANONI BÉKE TRAGIKUS TÉVEDÉS VOLT” mondotta Horton képviselő az Erdélyi Bizottság és a rochesteri magyarság közös emlékünnepélyén • AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG a rochesteri magyarsággal együtt június 6-án tartott angol nyelvű emlékünnepélyt a trianoni béke 50. évfordulója alkalmából Horton képviselő és May polgármester részvételével. Az ünnepélyt a Trianon-i Emlékbizottság rendezte Lőte Lajos, az Erdélyi Bizottság elnöke vezetésével. Az ünnepély ünnepi szónoka Frank Horton, Rochester város képviselője kijelentette, hogy “a trianoni béke tragikus tévedés, amelynek eredménye zűrzavar, széthúzás és elnyomás. ..Trianon volt az elültetett mag, amelyből hosszú éveken át nyomorúság sarjadt, különösen azooknak, akik ma is, mint sanyargatott magyar kisebbség élnek az idegen és ellenséges román kommunista kormány karmaiban.” • Trianon nemcsak tragédiát szülő emberi tévedés magja, hanem történelmi tanítás is arra, hogy amikor az idő újra eljön, egy háború utáni újjárendezésére, bizonyos elveket a politikai célszerűség kedvéért nem szabad félredobni. Akik újrarajzolták Európa térképét az első világháború után, semmibevették a nemzetiség, a közös anyanyelv és a természetes határok adottságait...” “Trianon tanításait nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a jövőben újra adódik alkalom, hogy Európában és a világ más részeiben békés és állandóbb rendet lehessen létrehozni.” Beszéde másik felében Horton képviselő élesen bírálta a Kádár-kormány új útlevél törvényét rámutatva, hogy egyenesen nevetni való Kádáréknak az az állítása, hogy Magyarországon az új törvény értelmében minden állampolgárnak joga van útlevélre. Horton bejelentette, hogy az útlevél törvény igazi arcát ismertetni fogja a Házban. • Foglalkozott továbbá a Szent Korona visszaadásának hírével. "Szerény véleményem szerint" — mondotta Horton képviselő — "nem volna helyes a Korona visszaadása. A magyar nép és a Kádár-rezsim közötti viszony kell legyen a mérvadó arra, hogy a kormány törvényes-e vagy nem, nem pedig a kormányok közti viszony.” • Az ünnepély az amerikai himnusszal és Rév. Thomas A. Reddington fohászával kezdődött. Lőte Lajos bevezető beszédében a trianoni békét Magyarország történelmében a harmadik legjelentősebb eseménynek jelölte meg, az ország 1075 évvel ezelőtt történt megalapítása és a 444 év előtti mohácsi csatavesztés után. 1920 óta a magyar nemzet égető kérdése az, hogy miért kell közel négy millió magyar testvérünknek, bár ősei földjén, saját országában, de mégis idegen államban, idegen uralom alatt élnie? Trianont jóvá kell tenni, mihelyt arra lehetőség adódik, vagyis akkor, amikor a szovjet uralom egyszer véget ér. Bár az esemény, amire emlékezünk, részünkre tragikus, mi mégsem vagyunk ma szomorúak, mert lelkünk bizakodással, reménnyel és áldozatkészséggel van tele, hogy a trianoni rabság az orosz rabsággal együtt és egyszerre fog megszűnni. Helesfai Gábor Gyula diák “Magyar Miatyánk" c. költeményét adta elő saját angol fordításban. Mind a vers előadása, mind a fordítás kitűnősége a hivatásos művész, illetve műfordító művészi színvonalán állott. • Ezután Stephen May, Rochester város polgármestere fejezte ki reményét, hogy a szétszakított magyarság mielőbb újra egyesülhet. • “Béketárgyalás" címen, dr. Nagy Sándor elsőrangú összeállításában az 1920-as magyar "béketárgyalás" jelenetét adták elő Helesfai Gábor, mint francia, ifj. Nagy Sándor, mint angol, Nagy Lajos, mint amerikai főmegbízott és dr. Nagy Sándor, a szerző, mint a magyar delegáció vezetője, gróf Apponyi Albert beszéde eredeti szövegének felhasználásával. Az érdekesen eredeti megoldás a trianoni békediktátum pártos szellemiségének a demonstrálására, megérdemelt sikert aratott. Mrs. Bong Hi Kim, dél-koreai zongoraművésznő Bartók műveket (Improvizáció két paraszt dalra és Este a székelyeknél), Brahms első magyar táncát, Liszt: La Campanellá-ját és végül Rákóczi-indulóját adta elő elsőrangúan és hibátlan magyar ritmussal. Majd Nagy Lajos műsorvezető felolvasta a magyar nemzeti szervezetek közös trianoni deklarációját, melyet Nixon elnöknek és a State Departmentnek nyújtottak be. Nt. Papp János lelkész mondott magyarul záróimát és áldást, majd a közönség elénekelte a magyar Himnuszt. • A rochesteri trianoni emlékezés mondanivalóiban és művészetben gazdag eseménye teljesítette a rábízott feladatokat: angol nyelven terjesztette a trianoni béke rossz hírét, alkalmat adott amerikai nézet s méghozzá elítélő kritika nyilvános kifejezésére, a trianoni tragédiát felidézte és az abból való felszabadulás lehetőségét beleplántálta a város magyarságának leikébe és alkalmat adott a magyar öntudat és egymáshoztartozandóság tudatának ápolására. A műsor után fogadás következett, melyen a háziasszony tisztét Hugyecz Mátyásné töltötte be nagy szakértelemmel.
