Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1969-1970 / 1-4. szám
18. oldal SZÉKELY NÉP “Ügyünk tiszta és világos: SZABADSÁGOT MINDEN MAGYARNAK!” A Szabadságharcos Szövetség és az Erdélyi Bizottság közösen ünnepelte Horton képviselőt. A Szabadságharcos Szövetség, az Erdélyi Bizottság és a rochesteri magyarság közös díszvacsorán ünnepelte a magyarbarát Frank Horton rochesteri képviselőt. A rochesteri Sheraton Motor Inn-ben tartott vacsorán a házigazda tisztét Lőte Lajos, az Erdélyi Bizottság elnöke, és Gereben István a Szabadságharcos Szövetség társelnöke látták el A vendégeket Lőte Lajos üdvözölte, közöttük Tollas Tibort, a Nemzetőr főszerkesztőjét; Mr. Loewenheimet a képviselő adminisztratív asszisztensét; és Pásztor Lászlót, az Országos Republikánus Bizottság Nemzetiségi Osztályának igazgatóját. Ezután Horton képviselő magyarbarát tevékenységét méltatta, mely hét éves múltra tekinthet vissza, amikor Horton először vállalta a szabadságharc rochesteri emlékünnepélyének ünnepi szónoki tisztét. Azóta Horton képviselő érdeklődése a magyar problémák iránt mindinkább fokozódott; számos alkalommal szólalt fel a képviselő házban magyar érdekekért; terjesztette képviselő társai között a magyar emigráció jó hírét s mind intenzivebben támogatta és ma is támogatja a Szabadságharcos Szövetség törekvéseit és tevékenységét. Lőte Lajos külön kiemelte Horton képviselőnek az erdélyi magyarság védelmében végzett munkáját. JUHÁSZ GYULA: Nagyvárad A körösmenti Párizs régi fénye Felém ragyog az emlék rőt ködén, Egy ifjúság reménye és regénye Ott álmodik a szőlőhegy tövén. A szőlőhegy tövén a régi kocsma, A piros abrosz és piros borok, Fiatalságunk bátor indulója, Fölöttetek fekete gyász borong. Redakciónk, ahonnan sírva, zengve Világnak indult ifjú Ady Endre, Ki virraszt most melletted régi asztal, Hogy megterülj csodával és malaszttal, Dallal, mitől fölzengjen Magyarország! “Mi magyarok — mondotta — mély hálát érzünk ön iránt azért, hogy támogat minket abban az erőfeszítésünkben, hogy önmagunkon segítsünk. Mi önnel együtt igaz ügyben, igaz célért dolgozunk. Akár a Kádár rezsim alatt élő 10 millió honfitársunkat tekintjük, akár a Ceauescu rezsim alatt élő 2 millió erdélyi magyar testvérünket, vagy a Kárpátok övezte Dunamedencében lakó 14 millió magyarra gondolunk, akik közül egyetlen egy nem él nemzeti kormánya alatt, a mi ügyünk tiszta és világos: szabadságot minden magyar számára. Hogyan készültünk az évfordulóra? Kétség nem fér ahhoz, hogy a szabad világ magyarsága felismerte a Magyarországra kényszerített béke félszázados évfordulójának jelentőségét, s főképpen azt, hogy a magyarságnak meg kell nyilatkoznia az évforduló alkalmából a külvilág felé. Amennyire erejéből telik, újra fel kell idéznie az elmúlt eseményt, amely ma is szerencsétlen jelen a magyar nemzet életében. Valamilyen célszerű, a magyar szempontból legelőnyösebb, egyben a szabad világ tényezői szempontjából jól érthető és legalább elvben minél jobban támogatható álláspontot kell a magyarságnak ‘kisugároznia’ a Kárpát-medence és lehetőleg egész Közép-Európa jövőjének újjáalakítása érdekében. Az Erdélyi Bizottság már jó előre, 1967- ben hangsúlyozta az évforduló jelentőségét és indítványozta, hogy az évfordulói előkészületeket minél előbb el kell indítani. A Közös Magyar Külügyi Bizottság — múlt év június 1-én Torontóban megtartott ülésén — Lőte Lajost, az Erdélyi Bizottság elnökét kérte fel a munka megindítására, aki a megbízás alapján több kezdeményező lépést tett; kapcsolatba lépett több országos szervezettel, előadásokat tartott és angol nyelvű emlékirat tervezetben foglalta össze a szabad magyarság mondanivalóját. Ilyen alkalmak voltak: a clevelandi Magyar Sza-Horton képviselő válaszában kitüntető elismeréssel ülette Lőte Lajost, aki “mint kitűnő magyar vezető személyiség nemcsak honfitársai, de más nemzetiségek és amerikai körök nagyrabecsülését is bírja”. Majd foglalkozott a romániai helyzettel. “Ha a kegyetlen román kommunista rezsim a velünk való kapcsolat útján biztosítani akarja magát jövő Szovjet invázió veszélye ellen, annak árat kell szabnunk; és az ár a magyarság elnyomásának megszűnése legyen. Tiszta lelküsmerettel máskép nem tárgyalhatunk ” — mondotta Horton képviselő. badegyetem október 3-i trianoni ankétja, az Amerikai Magyar Szövetség Koordinációs Testületének clevelandi ülése ez év januárjában, a New York Állami Amerikai Magyar Szövetség trianoni ankétja. A november 29-30-i clevelandi Magyar Találkozón Lőte Lajos “Egységes állásfoglalás Trianon 50. évfordulója alkalmával” címen tartott előadást és ismertette emlékirat tervezetét. Ez alkalommal a Magyar Találkozó a béke aláírásának napját, június 4-ét gyásznapnak nyilvánította. Az országos szervezetek közös newyorki munkaülése januárban folyt le, melyet az AMSZ Koordináló Testületé hívott össze, hogy az amerikai magyarság állásfoglalását a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban összehangolja. Ezen az ülésen elhatározták, hogy egy rövidebb deklarációt terjesztenek be Nixon elnökhöz és a State Departmenthez, míg Lőte Lajos emlékiratát és az AMSZ egy tervezetét összedolgozva, a Kongresszus tagjaihoz, az Egyesült Nemzetek képviseleteihez és más fontos helyekre juttatják el. — Az ülésen képviselve volt az AMSZ-en kívül, a Szabadságharcos Szövetség, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, az Erdélyi Bizottság, az Amerikai Erdélyi Szövetség és a Szabad Magyar Jogászok Szövetsége. A deklarációhoz csatlakozott más szervezetek vezetőségei írásban vettek részt a deklaráció és az emlékirat végleges szövegét kialakító munkaközösségben.
