Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1969-1970 / 1-4. szám

SZÉKELY NÉP 17. oldal Erdély a 13. században magyar gyarmat lett — román ‘szakember’ szerint Mr. Liuba "román és kelet-euró­pai ügyek specialistája”, írja ezt “Fo­cus in Romania” c. cikkében, mely az ACEN News-ban, az Assembly of Captive European Nations folyóiratá­ban jelent meg. A vonatkozó szöveg­részt magyar fordításban közöljük: “A 13. században a bennszülött la­kosság mongol uralom alá került, és a mongolok visszavonulása után a ro­mán nép története alapjában véve a két román fejedelemség, Wallachia és Moldavia története lett. Erdély ma­gyar kolónia (dependency) kellett le­gyen (“was to become”). Az Erdélyi Bizottság tiltakozott a AZ ERDÉLYI ÁRVÍZ STATISZTIKÁJA (GLASUL PATRIEI -- 1970. május 22) A.) KAROK MEGYÉNKÉNT Megye Elárasztott Megrongálódott Elárasztott terület Lakhatatlan helységek helységek ipari üzemek hektárban lakóházak Arad 10 42 4.000* 567 Beszterce-Naszód 56 7 19.976 2.100 Bihar 12 1 3.570 410* Brassó 21 3 18.246 256 Fehér 51 20 22.500 5.266 Hargita 73 27 15.293 2.369 Hunyad 25 11 17.193 2.300 Kolozs 146 11 19.291 2.253 Kovászna 31 9 10.146 108 Krassó-Szörény — — — — Maros 149 40 119,530 5.499 Mármaros 88 — 22.960 4.270 Szatmár 28 11 120.900 21.500 Szeben 8 21 12.869 4.400 Szilágy 41 12 18.713 2.560 Temes 1 — 2.502 — ERDÉLY (16 megye) 740 215 427.689 53.856 REGÁT (23 megye; 1 254 40 294.657 10.946 ROMÁNIA (39 megye) 994 255 722.346 64.802 *)Űj adatok B.) EGY MEGYÉRE ESŐ KÁROK ERDÉLYBEN 46 13 26.731 3.366 REGÁTBAN 11 2 12.811 476 A fenti, román hatósági adatok alapján összeállított kimutatás vilá­gosan mutatja, hogy Erdély 16 me­gyéjében minden vonatkozásban na­gyobb volt az árvízkár, mint az ún. Regát 23 megyéjében. Megyei átlag­ban négyszer annyi községet árasz­tott el a víz, hétszer annyi ipari üzem vált hosszabb-rövidebb ideig üzem­­képtelenné, hétszer annyi lakóház pusztult el vagy vált lakhatatlanná. Az elárasztott termőterület is megyei átlagban több mint kétszerese a re­­gátinak, s ez is csak azért nem több, mert a Duna-Deltán és környékén a kevésbé heves lefolyású áradások rö­­videbb ideig nagy területeket borítot­tak el, kb. 1/3-át az egész regáti ár­területnek. Kimutatásunk világosan igazolja, hogy Erdély lényegesen na­gyobb segítséget igényel. történelem hamisítás ellen amivel Mr. Liuba Erdélyt el akarja tulajdo­nítani Szent István Magyarországából. De teljesen egyetértünk azzal a megállapításával, hogy a román törté­nelem nem más mint a Havasalföld és Moldovia története, ami egyben azt is jelenti, hogy Erdély története nem román történelem még a tatárjárás után sem Ehhez hozzátesszük, hogy azelőtt még kevésbbé, mert az első írásos adat szerint a románok 1222-ben jelennek meg először Erdélyben és pedig Fogaras megyében a Déli Kár­pátok lábánál egy ugrásra a Havas­alföldtől. Mr. Lettrich az ACEN elnöke (aki azóta elhunyt) válaszában elhárította a felelősséget, azzal, hogy a külső munkatársak nézetei nem szükségsze­rűen egyeznek az ACEN nézeteivel. Mr. Lettrich a szlovák demokrata párt elnöke volt 1945 után. Ebben a minőségében a magyarok és németek eltávolítását követelte Szlovákiából. (1948. jun. 2.) Felhívás Kérünk erdélyi könyveket Kérjük tagjainkat és barátainkat, hogy könyv, folyóirat, dokumentum és pénz adományaikkal segítsék az Erdélyi Bizottság könyvtárának gya­rapodását. Sokszor kiselejtezett, vagy szülőktől ránkmaradt könyvek, folyó­iratok stb., amelyeket otthonunkban már senki sem használ, nagy jelentő­ségű lehet a Bizottság politikai vagy kultúrális munkásságában, s éppen ezért kérjük, hogy tulajdonosaik azo­kat ajándékozzák könyvtárunknak. A felajánlott anyagot elszállítjuk, illetve indokolt esetben, előzetes megbeszé­lés alapján, a szállítási költséget meg­térítjük. Itt, a nyilvánosság előtt mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik ajándékaikkal könyvtárunkat már ed­dig is gyarapították, — különösen ki­emelve Fodor Nagy Lajos tagtársun­kat, aki 22 darab értékes, angol és magyar nyelvű könyvet, tanulmányt és folyóiratot ajándékozott.

Next

/
Thumbnails
Contents