Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1943

9 A Kat. Isk. Főhatóság megbízásából és képviseletében dr. Oszvald Arisztid nagyváradi prem. gimn. igazgató látogatta meg intézetünket február 3—8. napjain. Dr. Balogh Ányos tanker, kir. főigazgató nov. 1-én a Veni Sanctet követő ünnepségen ünnepélyesen adta át Kiss István kegyesrendi tanárnak 40 éves tanári jubileuma alkalmával a Kormányzó Úrtól adományozott Signum Laudis kitüntetést. Dec. 17-én résztvett a Nagykarácsony éccakája előadásán. — A főfelügyeletet gyakorló főigazgatóság képviseletében és megbízásából Janson Vilmos tanügyi tanácsos-igazgató látogatta intézetünket jan. 24—29. napjain. — Ugyancsak a kir. főigazgatóság megbízásából látogatta meg intézetünket márc. 7-én dr. Horpácsy Géza tanker, felügyelő orvos az egészségügyi viszonyok felülvizsgálása céljából. Dr. Bognár Cecil bencés egy. ny. r. tanár a minisztérium engedélye alapján gyermektanulmányok végzésére jan. 26-án meglátogatta a III. a) osztály fizika óráját. A tanév története. A tanév története a háború jegyében áll. Bár a szokásos nyári nagyvakációban kb. 30 tanulónk békebeli ellátást és nyaralási viszonyokat élvezett az 1943. nyarára megnyílt balatonszárszói (Balatonföldvár szomszédságában) Piarista Diáküdülőben, az iskola környékén megforduló tanulók láthatták a háború szelíd nyomait, amennyiben az iskola három tantermét lefoglalta a katonaság. Szept. 2—4-ig megtartottuk a magánvizsgálatokat és a javítóvizsgálatokat, de a minisztérium váratlan rendelkezése folytán az iskola kapui még két hónapig zárva maradtak a rendes tanítás előtt. A tanulók egy kis része vállalt neki való könnyebb munkát, más része, amely állandó szegedi tartózkodása folytán megszervezhető volt, tanárai vezetése és irányítása alapján önkéntes, ismétlésszerű tanulmányokat folytatott. Az osztályfőnökök igyekeztek tanulóikat mind szorosabban fűzni egymáshoz és az iskolához és mindenkép arra törekedtek, hogy a munkátlanság ne vigye rossz útra tanulóinkat. Természetes, hogy a tanári testület legjobb igyekezete és a tanulók mutatkozó jóakarata sem akadályozhatta meg, hogy be ne következzék a fegyelem kisebbfokú lazulása és a szellemi rugalmasság elpetyhűdése. Ezt a káros hatást tanév folyamán állandóan éreztük. Végre az okt. 29—30-i pótbeírások, a nov. 1-i Veni Sancte és a nov. 2-i .gyásznap után nov. 3-án megkezdődött a rendes tanítás. Nov. 7-én, majd 17-én egy-egy termet mentesítettek a katonai igénybevétel alól és így már csak egy termünk maradt a honvédség kezén, amely azonban az egész tanévben így maradt. Dec. 6—7-én a fűtőanyagokkal való takarékosság céljából felsőbb rendeletre szünet volt. Dec. 9—10—11-én magánvizsgálatok, 20-án különbözeti és felvételi vizsgálatok voltak. Dec. 22—jan. 6-ig tartott a karácsonyi szünet. Február 19-én volt még szünetnap a kat. főig. úr engedélye alapján. A félévi értesítőt a szokástól eltérőleg február 29-én osztottuk ki. Bár a háború szele ekkor már rohamosabban közeledett felénk, mégsem gondoltuk, hogy még egy hónap sem áll már rendelkezésünkre.