Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

32 1. A magyar rendtartomány. Podolin. Jelenleg nem tartozik a magyar provinciához, sőt a piarista élet is megszűnt benne. Mégis vele kell kezdenünk a magyar provincia bemutatását. Ügy gondolunk rá, mint az atyai házra, mely akkor is a család ősi fészke marad, ha idegenek költöztek bele. Amikor háromszáz évvel ezelőtt 1642 egyik őszi napján az első piaristák Podolinba bevonultak, a kis szepesi város még lengyel zálogban volt. A város akkori ura, a lengyel rendtartomány nagy jótevője, Lubomirszki Szaniszló telepítette ide őket. Onofrio Conti, az első házfőnök olasz volt, a ház tagjai morvák, lengyelek, németek. De Szent Kinga városának szelleme nem hagyta lelküket érintet­lenül. Első szállásuk is a magyar királyleány még fennálló várának egyik bástyája volt. Itt tanítottak addig, amíg templomuk és kolos­toruk fel nem épült. Ma is olyan mindkettő, amilyennek a fejedelmi alapító építtette. A kéttornyos barokk templom homlokzatán hordja a piarista címert. Körülötte négyszögben fut a vastagfalú épület, hátul egy-egy sarokbástyával. A telket erős kőkerítés zárja körül, mint valami várszerű monostort. A lengyel provinciához tartozó kollégiumban azután megjelentek az első magyarok is. Először mint diákok, majd mint novíciusok. Érdemes tudomásul venni, hogy miféle felszereléssel jelentkeztek azok, akik felvételért kopogtattak a noviciátus ajtaján. Kincel Islván, akit később majd halálra kínoztak Thököly luteránus kurucai, a követ­kező holmikkal jelentkezett a rektornál. Volt egy fekete báránybőrrel bélelt felsőruhája, zöld köpenye, kék kindiak szövetből készült dol­mánya ötven ezüst gombbal, zöld süvegje, vörös selyem őve, egy pár vörös csizmája. Ezen felül beadott egy lószerszámot, egy pár pisztolyt tokban, egy ezüstös puskaportartót és egy kardot. De hozott a tarsolyában egy filozófiai magiszteri diplomát is. Ezek a kardosan jelentkező novíciusok tudós tanárnak is be­váltak. Hogy a kis városkának piarista kollégiuma a műveltségnek milyen „kirepítő fészke" volt, azt elárulja a 14.000 kötetes könytár nem akármilyen gyűjteménye is. A podolini iskola virágkora az első száz esztendő volt. Amikor a rend a Dunántúlon és az Alföldön is kezdett terjedni, fent Podo­linban elcsendesült az élet, és a diákok száma a sokszázról százra, sőt nyolcvanra apadt le. De a rend kegyelettel tartott ki első iskolája mellett, melyet megszentelt a honalapító kalazanciusi ősök emléke, akik még a Pátriárka mellett lettek piaristává, és hűségesen őrizte a falakat, melyek közül az első magyar piaristák kirajzottak. Most csend van a kolostor körül. A begyepesedett udvaron meg a torony alatt, melynek szobájában a Lengyelország felé mene­külő Rákóczi menedéket talált, nem hallatszik a gyermekek zsivaja, de a templom elárvult Kalazancius-oltárára kegyeletes kezek még mindig hordják a virágot. Budapest. A Belváros szívében, két forgalmas utca keresztező­désénél áll a rend magyarországi anyaháza. Palota, mint a nagy pesti házak, csak két kis tornya viseli a keresztet és a homlokzatába épített Kalazancius-szoborcsoport ad neki profán környezetétől elütő arculatot. A régi klastromok finomsága vagy úri egyszerűsége nincs

Next

/
Thumbnails
Contents