Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

Piarista földrajz. Van ilyen is. Nem iskolai tantárgy, nem tud róla a földrajztudomány sem, de kifejez valamit. Elegendő egy pillantás a térképre, hogy meggyőződjünk létezéséről. A világ mappájának jelentékeny darabja az, amelyre a piarista térkép rárajzolható. Északon a litván határ mentén a lengyelországi Lida, keleten Kolozsvár a szélső pont, délen az olasz Apuliában Campi Salentino, nyugaton pedig az Ibérfélszigeten a Quadalquivir torkolatánál Sanlucar a legtávolabbi határok. De vannak ennek a térképnek mellékletei is, amelyeken Cuba, Mexikó, Argentina és Chile piarista rendházai találhatók meg. A két legtávolabbi ház, a lengyelországi Lida és a chilei Concepción egymástól 17.000 kilométer távolságban vannak! Egyféle konstitúció, egyféle szabályzat szerint élnek a piaristák az egész világon, de sok ország között oszlik meg a rend és sok nemzet fiai alkotják ezt a nagy családot. Távolság, éghajlat, temperamentum, műveltségi viszonyok, nemzeti hagyományok nem bontják meg az egységet ugyan, de mégis azt eredményezik, hogy előbb-utóbb az egyes rendtartományoknak, provinciáknak egyéni arculatuk fejlődik ki. Ha a piarista rend tartományait járjuk, nemcsak más országba érkezünk folyton, hanem magán a piarista életen is észreveszünk valami változást. Ez a változás vagy eltérés elsősorban az élet külső keretein észlelhető (épület, iskolai élet, napirend) s csak kevésbbé magukon a piaristákon. Mert amint minden piarista rendházban nagyjából azonos vonásokkal lehet felismerni a rendalapító Kalazancius arcképét, lelkületben úgy hozta egymáshoz közel az ő fiait a több mint háromszázéves konstitúció: olaszokat, spanyolokat, katalánokat, magyarokat, lengyeleket, németeket, szlovákokat, morvákat, vaszkokat, amerikaiakat egyaránt.* Forgassunk bele abba az érdekes képeskönyvbe, amelyet ennek a szerzetnek jelen helyzete mutat. Múltjáról is lesz közben szó, bár ebben a rövid vázlatban nem juthat neki annyi lap, amennyit megérdemelne ennek a színes-küzdelmes világnak föltámasztása. Földrajznak neveztük el ezt a kis írást, tehát módszerben is a földrajz eljárását követjük: itthon kezdjük az utazást. Először a hazai földet járjuk be. * A piarista lelkiségről 1. bővebben : Schütz Antal: Piarista eszmény (Emlékkönyv a magyar piarista rendtartomány háromszázéves jubileumára, 1943) — Sík Sándor". Piarista lelkiség (Ünnepi beszéd a piarista jubileumkor. Közli a szegedi Dugonics András gimnázium Évkönyve, 1943) — Megyer József: A piarista szellem (Magyar Szemle, 1942). — Balanyi György: Magyar piaristák a XIX. században (Életrajzi vázlatok, 1942J.