Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1940

7 magyarázatát elsősorban a latin nyelv hatásában látta. Ugyanezekben az esztendőkben a rendi tanárképző intézetben a latin nyelv helyes tanításának nevelőértékét magyarázza. Mint a budapesti piarista gimnázium igazgatója elgondolásait nagyobb szabadsággal valósíthatja meg. A nagymultú intézetben igazgatása nyomán új élet pezsdül. Az igazgató jó példája a zsinórmérték. Munkaszeretete, pontossága, önzetlen munkavállalása kötelezi munkatársait is. Intézetének tisztaságára ép oly kényes, mint a kiváló tanulmányi eredményre. Mindenütt ott van, ahol nevelői munka folyik. Semmit sem tart mellékesnek. Az ifjúsági körök gyűléseit ép úgy látogatja, mint a tanárok óráit. Mindenről tud, de nem siet mindenbe beleavatkozni. Irodájának ügykezelése első a tankerületben. De ennél is nagyobb gondja, hogy szellemet alakítson intézetében. Az egységes szellemet azonban nem az egyenruha bevezetésétől várja. A piarista címeres diáksapkát elrendeli, de az egyenruha bevezetését elutasítja. Más módon biztosítja intézetének egységes és piarista szellemét. Tanárait nemcsak konferenciákon, hanem személyes érintkezéssel, bizalmas megbeszéléssel is irányítja. De csak a lényegben kíván tőlük egységes eljárást, a kereteken belül az egyéniség érvényesülését nem akadályozza. A nevelés egységét azonban nemcsak rendelkezéseinek szelleme irányítja, hanem a genius loci is, melynek állandó megidézéséről gondoskodik. A rendalapító Kalazancius tiszteletére épült kápolnával nem éri be. Gondoskodik Szent Imre szobrának felállításáról is. A folyosón jelöli ki a szobor helyét, hogy a lelki tisztaság szentje szinte személyes jelenlétével hasson a diákokra. A nagy tanítványok példáját Széchenyi és Vörösmarty emléktáblájával idézi az ifjúság emlékezetébe. Megfesteti az intézet világából kiemelkedő piaristák arcképeit (Suták József, Schütz Antal, Kornis Gyula, Takáts Sándor, Sík Sándor). A katolikus élet nagy eseményeit pedig évente rendezett triduummal ünnepelteti. De gondja van arra is, hogy a piarista iskola szelleme a családba is behatoljon és onnan is erősítse a nevelés egységét. Munkatársakat gyűjt és megíratja A családi nevelés útjain című tanulmánykötetet és minden szülő kezébe adja. A Piarista Diákszövetség és az iskola kapcsolatát a legszorosabbra fűzi. Ez a diákszövetség nemcsak volt tanítványok bajtársias szövetkezése, hanem a mindenkori piarista nevelés eleven példatára. Az iskolából kikerült fiatalok ügyét is felkarolja. Megalapítja a diákszövetség ifjúsági csoportját. Ebben az alapításban szociális szempont is vezeti. Az egyetemre járó fiatalok nappali otthont kapnak, ösztöndíjakban és könyvsegélyben részesülnek. Tekintélyét növeli a tanáregyesületekben kifejtett tevékenysége is. A Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége ügyvezető elnökévé választja. Mint a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület elnöke és az Országos Közoktatási Tanácsnak előadója a mai magyar középiskola szellemiségéért harcol. Az újabb tanárnemzedéket pedig mint a latin tanítás módszertanának előadója neveli a Budapesti Tanárképző Intézetben. Az 1927-ben megjelent Tanterv és Utasítások latin tanításra vonatkozó fejezete nagyobbrészt az ő műve. A Juventus ügyét is felkarolja s elsősorban saját intézetétől várja a lap támogatását. Diákjai az országos tanulmányi versenyeken min-