Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

47 pályaműveket címük szerint. írásaik jelességéért azonban legalább a szerzők neve örökíttessék meg: Koczka István főjegyző, Kisfaludy Miklós, Pintér Ferenc, Sajó István, Tábi Tibor, Dudás Béla, Láng László, Kertész János, Dobó József, Zsarnay Károly, Somogyi János VIII. o., v. Máriaföldy Márton, Niedermayer Ferenc, Bérczy István, Filder Péter, Maczelka László, Frischmannn Gábor, Rozsály Zoltán, Szádeczky Kardoss Béla, VII. o., Sajó János, Lovass Nagy Viktor, Mayer Béla, Hoffmann Istvánn Györk Imre VI. o. tanulók. A Falu­szemináriumban jelesen dolgoztak Czérna Lóránd, Rozsály Zoltán elnök, Török Pál, Czérna István, Nagy Barna és Schmidt János. A természettudományi szakosztályon dicséretet nyertek Bertók József, Hamza Aladár, Perczel Ferenc, v. Alács Gyula, Máriavölgyi Péter és Niedermayer Ferenc. — A hagyományos iskolai ünnepélyeken kivül a Kör megünnepelte a trianoni bilincsek első megtörését, Kárpátalja felszabadulását és meleg ünneplésben részesítette műsoros matiné keretében Sík Sándort, a neves piarista költőt, egyetemi tanárt szüle­tésének 50-ik évfordulóján. És most elérkeztünk az utolsó 1939— 40. iskolai esztendőhöz, a Horváth Cyrill Önképzőkör fennállásának 100. évéhez. Hálánkés köszönő szavunk emelkedik a jóságos Istenhez, hogy nehéz időben, egyre súlyosabb körülmények között ezt a nagyjelentőségű, sok szép gondolatot, eszmét tartalmazó évet megérnünk engedte. A jubiláris alakuló-ülésen Kari János dr. igazgató lelkes, buzdító szavak­kal szólt a fiúkhoz, hogy munkásságuk ebben az évben harcikészség legyen minden téren, s az Önképzőkörnek azt a fontos szerepet kell betöltenie a magyar sorskérdések tárgyalásával, melyet 100 évvel ezelőtt a negyvenes években betöltött s így lehet ismét történeti szerepe. Diósi Géza dr. vezetése mellett Niedermayer Ferenc elnök, v. Máriaföldy Márton főjegyző, Czérna Lóránd főkönyvtáros, Bérezi István pénztáros, Stépán József, Frischmann Gábor, Rozsály Ferenc és Török Pál tisztviselők, tevékenykedtek legtöbbet a jubiláris évben. A ritka évfordulót az Önképzőkör nagyszabású ünnepéllyel ülte meg. Az 1940 április 14-én rendezett jubileumi ünnepség a Városi Színházban zajlott le hatalmas sikerrel a megyésfőpásztor, a fenn­tartó nemes város tanácsa, iskolánk egykori önképzőköri elnökei, tisztviselői, tagjai, volt tanítványaink serege, jelenlegi diákságunk szülei és nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. — A beérkezett pályaművek száma ebben az évben 54 volt. * Nehéz és terhes fellegekkel borított magyar ég alatt fejezte be 100-ik működési évét Önképzőkötünk és záródott le 100 éves törté­nete. A kezdet nehézségei után láttuk, hogy mikép tágult évre-évre az önképzés tárgyköre s az első évek csak szavalásból s egy-két felolvasásból álló ülései nyomában hogyan jelentek meg műfordítá­sok, eredeti szerzemények, képzőművészeti előadások, rajzok, fest­mények, vitatkozások, színielőadások, zeneszámok. Az Önképzőkör­ben elhangzott első szavalatoknak, tudományos, irodalmi, költői, művészeti kísérleteknek mennyi nemesen szép, sokszor igen jelen­tős és életreszóló folytatása lett! Mennyi magasba ívelő pálya mu­tatja egyházi és világi téren az elvetett kis magból sugárba szökkent

Next

/
Thumbnails
Contents