Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

46 eleven, új tartalommal ellátni, — az immár 98 éves Kör is eleget tett. Még az új Rendtartás megjelenése előtt, amelynek 81. §-a előírja a különböző szabályokat, — a mai idők körülményeinek megfelelően szakosztályokra oszlott és kibővített munkakörrel szolgálta a magyarság és tudomány ügyét. A Kör hivatalos neve ez évtől kezdve Horváth Cyrill Önképzőkör. Kari János dr. igazgató védnöksége és Diósi Géza dr. körvezető tanár irányításával indul meg az Önképzőkör munkája, melynek munkaprogrammját a vezetők útmutatása nyomán Tóth Ágoston elnök fejtette ki megnyitó beszédében. A munkakörben az elszakított magyarság irodalmának ismertetése foglalta el az első helyet. Közben kitérés történt a világirodalom nagyjainak, a művészetek különböző ágainak megismerésére. Új kezdeményezésként az Önképzőkör egész műsorral felkereste a külvárosi kultúrházakat, kétszer Alsóvároson, egy-egy alkalommal meg Újszegeden és Móravároson tartottak a tagok nagyon sikerült ünnepségeket. A magyar nép és föld megismerése, szokásainak, művészetének közvetítése végett a körvezető tanár megalakította a harmadik szakosztályt, a Tóth János Faluszeminárium-ot. Varga Lajos elnök a nyári falumunka célkitűzését lelkes szavakkal ismertette. Az Önképzőkör keretén belül francia matinét is rendeztek a tagok két alkalommal. Rendes gyűléseiken kivül igen szép vallásos és hazafias ünnepségeket is tartottak az önképzőköri tagok, hódolván az Eucharisztikus Krisztus előtt és ünnepelvén Szent Istvánt halála 900 éves fordulóján. A kitűzött pályatételek a nemzeti jubileummal is összekapcsolódtak s a vallástan (Szamosvölgyi Imre), ünnepi óda (Tóth Ágoston), a latin irodalom (Tóth Ágoston) és történelem (Milassin László) körébe tartozó dolgozatok szerzői jeles munkát alkottak. A .szegedi szellem" is kidomborodott a pályamunkák kitűzésében. Nyertes munkákat készítettek e nemben Sajó István (három díjat nyert), Czipott Zoltán és Rozsály Zoltán. A tagok munkakedvét mutatja a beérkezett pályaművek nagy száma, mely ez évben egyszerre 55-re gyarapodott. Jó dolgozatokat adtak még be és nyertesek voltak Badinyi Gyula, Dudás Béla, Somogyi János. Máriaföldy Márton, Niedermayer Ferenc. 1938 —39-ben az Önképzőkör működési tere nagyobbrészt a költészet felé irányult. Az egyes üléseken változatos műsor keretében mindig szerepelt egy-egy újabb költő s tagok sorban foglalkoztak Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs ,László, Juhász Gyula, Babits Mihály, Reményik Sándor és Áprily Lajos költészetével. A nemzeti erőgyarapodás évében Danes István elnök lelkes szavaival buzdította minden alkalommal társait a tettekben megnyilatkozó hazafias munkáságra Széchenyi István gr. eszmeköre alapján. Több pályadíjat is nyert. Mellette Czipott Zoltán fejtett ki szép tevékenységet és négy dolgozatával kapott díjat. A kitűzött pályamunkák tárgykörében a vezérszempontot az elszakított s részben visszacsatolt területek és a helyi szellem képviselték. De a beérkezett 65 pályamű a tagok érdelődési körének minden ágát felölelte a 21 fajtájú tétel kidolgozásával. A 100 éves Önképzőkör történetében számra nézve a legnagyobb munkásságot mutatja fel ez az év. A hatodikosoktól kezdve a legfelsőbb osztályig valami szent buzgalomtól ihletve dolgoztak a tagok s csak helyszűke miatt nem említhetjük meg a beérkezett szép