Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

32 őrzi az Erdemkönyv ily címen : „Magyarország befolyása a nyugat­európai államokra az Árpád-ház korában'. Mihályffy László (főmér­nök) többször szaval, sokat bírál, felolvas Dugonics mennyiségtani munkáiról. Gönczy Lajos (a magasugrás világbajnoka volt, hősi halált halt) Dugonics magyar nemzeti jelleméről értekezett művei alapján. Szorgalmasan dolgozott Sebestyén István (póstaigazgató) alkönyvtárnok, s görög nyelvből pályadíjat nyert jó dolgozatával; bírált, szavalt, felolvasott az egyes üléseken s az Érdemkönyvben megörökítve találjuk egy értekezését: „A népies elem Petőfi János vitéz"-ében. Szép magyar irodalmi értekezéseket írt Csonka Ferenc és Hochstrasser Miklós, ki németből is díjat nyert dolgoza­tával. Eidenmüller Elemér szavalt, zongorázott. Szabó Gyula a göröggel és számtannal szeretett foglalkozni, de bírált, szavalt sokat s a szavalóversenyen harmadik lett; Huszka Ernő (zeneszerző, miniszteri tanácsos) hegedűjátékaival tűnt fel. Az 1899—900. évben változás állt be az Önképzőkör vezetésé­ben. Sáfrán József 12 évi eredményes irányítása után Szinger Kornél, később az intézet nagynevű igazgatója, majd rendfőnök veszi át a vezetőtanári tisztet. Ez évben a Körnek 45 tagból álló ének- és 16 tagból álló zenekara működött. Az énekdarabok megtanításában Járosy Dezső (híres orgonaművész) fejtett ki dicséretes buzgóságot. Az Önképzőkör súlyt helyezett a képzőművészetek tanulmányozá­sára is; testületileg megtekintette a városi képtárt és a Képzőmű­vészeti társulat kiállításait. A tagok a nyert benyomások alapján dolgozatokat készítettek. Hochstrasser Miklós tanulmányt ír Mun­kácsy Mihály Honfog /a/ás-ának vázlatáról és Roskovits Ar víz-képeiről, Domokos László „Niobe lacrimans" címen a görög szobrászat reme­kével foglalkozik. Széli Ákos VII. o. t. Munkácsy Mihály művészi pályáját ismerteti több köri gyűlésen. A Vörösmarty-, Petőfi-, Arany és Katona-ünnepélyeken kívül ebben az évben először tartott meg­emlékezést az Önképzőkör a szegedi árvízről 11 számból álló tárgy­sorozattal. Mindegyik ünnepségen Szabó József ifj. elnök (táblabíró) mondta az emlékbeszédet, ki Dugonics sírjánál is nagyhatású beszéd­del áldozott Szeged jeles szülöttének. A lelkes vezetőtanár irányítása mellett nagyszabású köri élet bontakozott ki. A tagok 347 számmal szerepeltek. Az előző évben szorgalmukkal kitűnt tagok tovább folytatták munkás tevékenysé­güket s irodalmi munkásságával kivált Domokos László s e nem­ben több pályadíjat nyert. Hochstrasser Miklós jegyző egyaránt fog­lalkozott Arany humorával és Vörösmarty drámáival, de megemlé­kezett Erzsébet királynéról is. Sebestyén István most is sokat szavalt, bírált s nemcsak Tompát szereti, hanem Horatius költeményeit is szorgalommal tanulmányozza. Gábriel József (ügyvéd Temesváron) sokirányú munkásságot fejlett ki s Arany mellett Katona érdekli, de főként a történelem s e nemben két dolgozatával nyert jutalmat. Luckhaub Gyula (egyet, tanár) a számtannal és fizikával foglalkozott eredményesen. Új nevekkel találkozunk a hetedikes tagok között, kiknek élén Berecz János (neves nőorvos, egyetemi tanár) áll s mint első titkár dicséretes szorgalorr mai dolgozik egész éven át. Sokszor bírál, felolvas az egyes üléseken és dicséretet nyer latin és számtan dolgozatával.

Next

/
Thumbnails
Contents