Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939
33 I ssek u tz Gerg.ely~több versével szerepel az Erdemkönyvben, szaval és felolvasásokat tart; Grogloth János alkönyvtáros (biró Temesváron) hittan, német és görög pályaműveivel nyer díjat. A záróünnepélyen Szabó József lendületes beszédben köszön el társaitól az új század küszöbén s lelkükre köti a közös munkaprogrammot: „Legyünk mindenkor rendületlen munkás, szorgalmas polgárai a magyar hazának, mert csak .munka és szorgalom" tesz boldoggá!". Az 1900-01-ik év nevezetes eseménye a magyar kat. egyház születésének kilencszázados évfordulója. Ezt az eseményt a tanári kar és az önképzőköri tagok együttes szereplése mellett 1900 december 8-án ünnepelte az intézet, beszédekkel, szavalatokkal (Issekutz Gergely és Borsos Endre) énekkel s az önképzőköri zenekar közreműködésével. Berecz Jánost a Kör bizalmából a tagok egyhangúlag, nagy lelkesedéssel választották meg ifj. elnöknek, ki megnyitó beszédében délvidéki sváb diák létére erős hazafias érzését hangoztatta. Megnyitó beszédén kívül megemlékezett Erzsébet királynéról, ő mondta az ünnepi beszédet Czuczor Gergely születésének 100-ik évfordulóján tartott ünnepségen, a Madách-ünnepélyen, mindenkor nagy sikerrel. Grogloth János jegyző történeti felolvasásaival, bírálataival arat sikert. Magyar és történeti pályadíjat nyer Nack (Zách) Emil (tábornok), ki szorgalmasan bírál az egyes üléseken is. Makai Endre pénztáros (híres sebész) beszámol kedves útirajzában velencei emlékeiről, de ír művészettörténeti és irodalomtörténeti dolgozatot Goethe és Madách művéről és beszédet mond március „Idusán". Szívesen foglalkozik a latinnal és göröggel, de érdekli a fizika is, mert mindhárom tárgyból díjat nyert a pályázaton. Szorgalmas tag volt André János sok bírálatával, hozzászólásával s jutalmat nyert hittan dolgozatával. Issekutz Gergelynek egy szónoki beszédét, esztétikai fejtegetését és irodalomtörténeti értekezését őrzi az Évkönyv. Tarján Lajos (állatorvos) szorgalmas szavaló, a szavalóversenyen, valamint hittan pályázatával díjat kapott. Szavalás terén kiválnak még Szűts Endre (póstafőigazgató), Borsos Endre (vasutas), Zápory Viktor és Rosenfeld Viktor; többször föllép Bárkányi Ödön (táblabíró); Maiina Lajos (ügyvéd) szép hegedűjátékaival szerepelt, szavalt, bírálatot mondott. A hetedikesek közül feltűnik Juhász Gyula (költő) szorgalmas munkássága. Mindjárt az első gyűlésen felolvasta Petőfi szobránál c. versét, melyért dicséretet kapott, s a következőkön is állandóan szerepelt, részint bírálataival, részben felolvasásaival. „Irányzatos regények" címen felolvasást tartott, sikert ért el „Rákóczi hársfái" c. versével, majd Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros-ál méltatta nagy elismeréssel, „Pán festője" c. tanulmányát az Erdemkönyv-be megörökítésre méltatta a bíráló; azonban sajnos, ott nem található. Tompa Mihályról »meglepő rövidséggel" adott jellemzést. Dicséretes szorgalommal készítette el pályamunkáit s „A költői nyelv fejlődése irodalmunkban" c. dolgozatával, valamint ünnepi ódájával Vörösmartyról, dicséretet nyert; így dolgozott latinból, Horatius köréből, míg az Odyssea méltatásával jutalmat kapott. Álandóan szembekerült az együttdolgozásban Balassa Józseffel (újságíró), aki pályamunkáival a jutalmakat szedte el Juhász Gyula elől. Sok szavalatával, bírálatával és felolvasásával szerepelt évközben. 1901—02-ben ifj. Nagy István (hősi halált halt) elnökségével i
