Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1938
Oooonrx^nnc^oo(^c^r^aoor;oooooooooooQOQQooooo ooooooo oQ I. A boldogság útja. írta: dr. Révai József. A mesterség boldog lenni, Igen könnyű, de ritka; Nem kell ezért messze menni. Bennünk vagyon a titka. (Kisfaludy Sándor). A boldogság vágyaink netovábbja. „Lelked ne hagyd menni ébrándképek nyomán, Valóságban nézd a boldogságot csupán I" (Tompa Mihály.) „Boldog, boldog akar lenni mindenki ; . . . már itt akar boldog lenni .... Boldogságunk vágyának megvan a maga célja: mire szolgálna ez másra, mint ösztönzésül a munkára, indításul a törekvésre? A boldogság vágya a haladás és a fejlődés lendítő kereke s alkalmas ösztöke az érthetetlen világcél kezében a restség s dologtalanság távoltartására . . . így beszél a világ széltében, hosszában. . . . Ámde a lélek öntudatában egy más, érzékeken s anyagon túlfekvő világnak távlatai nyílnak ... Az ember boldog akar lenni, boldog halhatatlanság után vágyódik . . . Hová nyílik az emberi vágynak a virága? A boldogság felé, mely a földi jóval be nem éri s be nem éri azért, mert nem nyugtatja meg'őt. Az ember a földön nem boldog azzal a lelket megnyugtató, ösztöneit kielégítő boldogsággal . . . Nem boldog a legfejlettebb egyedekben sem, sem a gráciák kegyenceiben, sem a szerencse bálványaiban. Nem boldog a „boldog" ember sem I . . . Valamiféle boldogság itt a földön csak egy Istent szerető, Benne megnyugvó s derűjéből felénk mosolygó lélekben van: mondjuk: a tiszta szív harmóniájában" Ezeket a magvas megállapításokat Prohászka Ottokárnak: „A diadalmas világnézet" c. könyvéből iktattam ide, bevezetőnek ahhoz a néhány fejezethez, melyet a boldogságról írok az ifjúság okulására. Ügy hiszem, találóbb idézetet nem lehetne egyhamar találni. Megtalálod benne az emberiség boldogságvágyát, a földi boldogságforrások tartalmának megszűrését épúgy, mint az örök magasságokra való utalást, ahonnan a szó szoros értelmében örök boldogság remélhető. Fiatal fővel talán hajlandó volnál szigorúnak minősíteni ezt a fölfogást, mert a sok szépséget és jót kínáló föld helyett az égre utal. Könnyen arra hivatkozhatnál, hogy a közkeletű fölfogás
