Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

43 átszövi időszerű célzásokkal a jegyzetben. Ez az eljárás erősen fokozta a regény érdekességét. Dugonics alakjainak jellemzésében a közvetlen jellemzési módot alkalmazza ; alakjait leírja, elbeszéli tetteiket, elmondja róluk a jó és rossz tulajdonságokat. Belső indítóokok, tettek alapján nem jellemez, csak külsőleg. Akivel valami történik, elsáppad vagy elpirul, reszket vagy örül. Etelka leírását láttuk fentebb. Rókát, Árpádnak titkosát így mutatja be : Árpádnak hál' adalosságában bizakodván ; hozzája jőve Budára. Néki, igen fortélyos szavaival, további szolgálattyát is ajánlotta. Előre megtagadván Keresztény hitét; a' Magyarok' Szer-tartósaira állott. A' Fejedelemtől Titkossá rendeltetett. Nevét-is ismét el-változtatta, Ez után Rókának hivlák a' Magyarok.

1) Ezekben a sorokban bizonyos lelki motiválás is van, pár mondatban kis lélekrajz : a nem-szimpatikus ember ábrázolása. Regényalakjainak t. i. két típusa van : a jók és a rosszak. Ez utóbbira példának láttuk Róka alakját, míg az előbbit képviseli Etelka és Etele. Etelét nagyon megszerette Árpád a benne tapasztalt „magyar erkölcsök" miatt: Egyenes vólt benne a' szív. Meg egyeztenek szavai gondolataival. A' jót jónak ; a roszszat rosznak mondotta mindenkor, és bátran. A reáagyarkodókal, vagy el-lülelte, ha meg nem győzhette; vagy lába alá tette, ha meg-csíphette. A Fejedelmet eszessen, nem hízelkedve tisztelte. A' jó Barátokat fárasztó szorgalommal soha nem kereste; még-is meg-lelte. A' feltalálttaknak nem számokban, hanem igaz szivekben gyönyörködött. Ugyanazért kevesebb volt nála az öröm ; de egvszer'-s-mind a' gyötrelem-is.

2) A lélek belső rajza ezekből a sorokból már az elmélkedő, gondolkodó, elmerülő Dugonicsot ismerteti meg velünk, ki tud határozott vonalakkal is jellemezni és észre veszi a belsőben rejtőzködő „apró finomságokat" is. Jellemző képessége tehát az emberábrázolásban megnyilvánul — de csak az író szavain át: alakjait a diszítő jelzők és a gáncs vagy dicséret hangján keresztül állítja olvasói elé. A könyv külső felépítése. Az irodalmi barokk.—Jellemző vonások.—Etelka barokk-könyv. — Címkép. — A könyv címe. — Motto. — Előszó: „Honnyaim!" — Magyarul ír. — Képek a kötetben. — A szerkezet. — Szakaszok, — Készek. — Jegyzetek. „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írók, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. . . . Naponkint sokszor gondolok erre." (Kosztolányi) Dugonics az irodalmi barokk tanítványa volt és ebben mestere Gyöngyösi. A barokk szellem jellegzetes vonásait felleljük benne a külsőségekben is. Cicomák, díszítések, cifraságok, kacskaringók a _ >) Etelka I. k. 234. 1. -) U. o. I. k. 201. 1.