Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

72 Ezen a helyen említjük meg, hogy a V. K. M. 7453/1936. ein. számú rendeletének kirándulásainkon és tanítás közben minden alkalommal igyekeztünk megfelelni. Tanítványaink figyelmét hangsúlyozottan felhívtuk nemcsak a természet szeretetére, hanem a természet hathatós védelmére is. A meglevő természeti kincsek védelme elsőrangú kötelessége minden állampolgárnak, mert nemcsak felüdülést jelent a bennük való gyönyörködés, hanem a műveltségről is tanúságot tesz az itt megforduló idegenek előtt. A V. K. M. 4401/936. számú rendeletének megfelelőleg az egyes tárgyak keretében megadtuk a megfelelő légoltalmi nevelést is. 11. Rajz és kézügyességi kiállítás. A rajzkiállítás az intézet rajztermében június 19-én az évzáró ünnepéllyel kapcsolatban nyilt meg. Kiállításra kerültek a rendes rajzórákon készült sikerültebb rajzok tanmenetszerű összeállításban és a rendkívüli rajztanfolyam résztvevőinek kiválóbb rajzai; továbbá néhány szépírásban ügyesebb tanuló arany füzete. Ugyanakkor kézügyességi kiállítás is volt, melyen a tanulók ilyen irányú munkái és bélyeggyűjteményei kerültek kiállításra Dr. Zányi László tanár úr rendezésében. „ 12. Hivatalos látogatások. Dr. móri Glattfelder Gyula püspök úr Őnagyméltósága november 3-án látogatta meg a VII. osztály hittan óráját és május hó 6-án elnökölt a VIII. osztály hittan összefoglalóján. Dr. Jászai Rezső tanügyi főtanácsos úr, katolikus középiskolai és kegyesrendi főigazgató március 28—31 napjain végezte hivatalos látogatását. Járay Imre tanügyi főtanácsos úr, a szentesi m. kir. áll. Horváth Mihály gimnázium igazgatója a V. K. M. főfelügyeleti jogának gyakorlásaként a szegedi tankerület királyi főigazgatója megbízásából december 10—17-én látogatta meg intézetünket. Raskó Sándor, pápai prelátus úr, az intézet hittan biztosa elnökölt a május 6, június 3 és 7-én tartott hittan összefoglalásokon Dr. Bohn Ferenc, testnevelési szakfelügyelő úr március hó 18-án részt vett a tornaórákon. 13. Fegyelmi állapot. A mai ifjúság a társadalom részéről sokkal több hatásnak van kitéve, mint a századforduló nemzedéke. A politikai, gazdasági és kulturális élet nyugtalansága nem áll meg az iskola küszöbén. Visszhangra talál a diáklelkekben s nem egyszer kelleténél erősebben. Ennek következménye, hogy a tanári kar fegyelmező munkája alaposan megnehezült. Iskolánk nevelő jellegének megfelelően mindig arra törekedtünk, hogy a fegyelmi esetek létrejöttének lehetőségét megelőzzük. Ebből a célból igyekeztünk minél többet együtt lenni tanítványainkkal. Ellenőriztük utcai viselkedésüket, szálláshelyeiket, színház-, és mozi látogatásaikat, valamint tánctanfolyamukat. Az intézeten belül szeretettel párosult következetességgel őrködtünk azon, hogy az intézet fegyelmi szabályai az egész vonalon megtartassanak. 14. Az iskola és a szülői ház. Iskolánk három úton is keresi a szülői házzal való együttműködés minél eredményesebbé tételét; mégpedig a szülői értekezletek, ismeretterjesztő előadások és a tanári fogadóórák útján. Törekvésünket a szülők nagy érdeklődése támogatta. Hogy ezt az érdeklődést még fokozhassuk, a letárgyalt kérdésekről elhangzott és gyakorlati szempontokból legfontosabb gondolatokat rövidesen összefoglaljuk.