Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

45 Az kikre nézvén búra ereszkedik A' szűz Szemérem ! bánatos homlokán Hervadoznak a lankadtt virágok. És szomorú telelésre dőlnek! Csak ezután következik a könyvben az előszó, melyet Dugonics Honnyaim-hoz intéz. Ha a címben a szerző tudatos állásfoglalása nyilvánul meg művével szemben, akkor az előszóban a mű irodalmisága, a szerző tudatos magatartása és állásfoglalása hatványozottabban kitetszik. Az előszóban „önéletrajzi és történelmi reflexiók'' vegyülnek, az író önmagának kritikusa lesz, mintegy a kulisszák mögé vezeti az olvasót. Az előszó adja az író irodalmi célkitűzéseit és programmjának nagy részét. E könyvemet magyarul írtam, — mondja Dugonics az előszó kezdetén, — mert ezzel csupán a Magyar Sziveket legeltetni akartam. Nem is hangzott volna idegen nyelvben olly édesdeden és olly halhatóssan Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony. Az anyanyelven való írás tehát eszköz Dugonicsnál, hogy szavát mindenki megérthesse, és ezzel honfitársai szivének akart örömet szerezni. A barokk kor latinnyelvű irodalmának folytatásaként vehetjük az előszó második szakaszát: Ki-hoztam e' Szüzet a- Feledékenségnek Tartománnyából, a" régi Setétségből : hogy a' mostani Világ lássa ; csudállya; kövesse . . . Le-irtam Régi Magyarainknak Vitézségeket; Bátorságokat; Nagy Lelkeket. Elő-adtam Fejedelmeinknek Szer tartásaikat . . . Regényének mindkét kötetéhez a barokk irodalmi izlés szerint négy-négy képet mellékel Világos-váráról, az első kötet címképének romvár-rajzán kívül — így emlékezvén meg róla: Ezzel is örök emiéközetöt céloztam adni ama hires várnak, melynek töredékjein a gyikok futkosnak, a hollók krákognak, a szarkák csörögnek és a baglyok huhognak, holott ennekelőtte vitéz eleink nagy gyönyörűségben, nagy vigasságban éltenek. Az előidőknek ez az emlegetése, a kora elődök e kultusza egyenes folytatása a barokk-kor történeti felfogásának.') Dugonics, a barokk-ember, ebben is öntudatosan járt el. De barokk a regény szerkezeti beosztása is. A két könyv mindegyike több szakaszra oszlik: az elsőben is, a másodikban is négy-négy szakaszt találunk. A szakaszok előtt Világos várának egy-egy képe látható, a négy égtáj felől kimetszett alakjában, benne a regény szereplőinek helyes kis képével. A szakaszok meg részekre oszlanak, hét-tíz rész-beosztással. Mindezek a jegyek, ezek a külső vonások rendkívül megnyerték a közönség tetszését, mert segítség nélkül is, a barokkhagyományok szerint bőven alkalmazott jegyzeteket felhasználva, szemmel tudta kisérni a regény fejezeteinek kanyargását. * Etelká-nak nagy volt a könyvsikere. A lelkes Dugonics könyvén ') Rájnis: 12. I. Csak érdekesség kedvéért említjük, hogy az Etelka-bán közölt nyolc sor kilenc sajtóhibái, iráskülönbözőséget mutat az eredeti szöveggel szemben2) V. ö. : Hóman—Szekfű : Magyar történet. VI. k. 377. 1.