Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

46 keresztül megtalálta a megváltó szót, mely a tömeg ajkán lebegett, mert ugyanazt akarta, amit a közönsége. Író és olvasó egymásra talált az Etelka lapjain keresztül. A magyarság megkapta a maga íróját és hálás volt szellemi vezére iránt. Most rajtunk a sor, késő utódokon, hogy mi is megtaláljuk és ünnepeljük az első regényírót. Ünnepelje az egész magyarság, az irodalmi élet és az irodalomtudomány, melynek Pantheonjában az ő dicsőséges neve egyre fényesebb színt kap, mint eddig ragyogott. De ünnepelje főkép Szeged, nagynevű szülöttének emlékét, még az is, aki nem olvasott tőle semmit sem, vagy most hallott először bővebben az Etelká-ról. Hiszen a személy, az egyén varázsa rendszerint nagyobb körben hat, mint munkássága. Legyen személyi kultusz bennünk Dugonics-csal szemben, ki százötven évvel ezelőtt az idegen módi szolgálatába belefelejtkezett magyarságnak az Etelká-val öntudatra ébresztője volt. Munkássága azt hirdeti, hogy önfentartásunkra nincs más út, mint a nemzeti műveltség öntudata a múltban és minden erőnkből való emelése a jövőben. Felhasznált irodalom: Prónai Antal: Dugonics András életrajza. Szeged, 1903. ifj. Szinnyei József: Dugonics András följegyzései. Budapest, 1883. Endrődi Sándor : Dugonics András. (Abafi-féle Nemzeti Könyvtár 18. k.) Csaplár Benedek : Révai Miklós élete. Budapest, 1889. Kratochfill Baróti Dezső: Dugonics András és a barokk regény. Szeged, 1934. Barta György: Szeged Dugonics munkáiban. Szeged, 1905. Bibó István: Dugonics András. Népünk és Nyelvünk, 1933. Pap János : A piaristák Szegeden. Szeged, 1886. Balanyi György : Dugonics emlékezete. Szeged, 1918. Farkas-Nagy : Dugonics Album. Szeged, 1876. Beiihóthy Ilona : Dugonics és Barclay. Budapest, 1909. Császár Elemér: A magyar regény története. Budapest, 1922. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest, 1927. Szerb Antal •• A magyar preromantika. Budapest, 1929. Farkas Gyula: A magyar romantika. Budapest, 1928. Fejér Antal: Barklájus János Argenise . . . Eger, 1792. Lukinich Imre: Barclay Argenisének magyar fordításához. E. Ph. K. 1912. 765 1. Barclay John: Argenis. 1621. Békés Gáspár: Az Argenis első magyar fordítója. E. Ph. K. 1922. 58 1. Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. Budapest, 1887. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak, Budapest, 1929. Toldy Ferenc: A magyar költészet története. Pest, 1867. Beöthy Zsolt: Képes Irodalomtörténet. Budapest, 1896. Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Előkönyvek, magyar klaszszikusok. Váczy János: Kazinczy Ferenc levelezése. I. k. Budapest, 1890.