Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

32 Mindezek a közlések, utalások már akkor szélesebb körben ismertté tették azt az önzetlen, nemes barátságot, mely a korabeli magyar irodalomnak e két lelkesszavú, bár sokban eltérő gondolkodású alakját összekapcsolta, legelsősorban éppen az Etelka nyomán. Mai szemmel nézve ezt a barátságot, csak növekedhetik Dugonics értéke, mikor egy egészen kiváltságos európai műveltségű költő fedezi fel benne a rokonszellemet és szívja magába a mester szavait. A kortársaitól nagyrabecsült író és elbeszélő Dugonics örvendezve és nagy lelki gyönyörűséggel nézte, hogy Etelká-jávai mekkora hatást ért. Mint fentebb láttuk, a szigorúbb birálat hangja csak bizalmas körben és olyan írók ajkáról hangzott el, akiknek ízlése kissé visszataszítónak találta az Etelka stilusát. Az Etelka forrásai. Dugonics-életélményei. — Olvasmányai. — Barclay Argenis-e. — Hatása az íróra. — Etelka eredetisége. — Az Argenis: barokk államregény. — Az Etelka: „a rendi barokkot kifejező (magyar) államregény." — Barokk és preromanlika.— Etelka mint preromantikus regény. — Sajnovics és Hell Miksa.— Észak-hatás a regényben. „A hagyomány annál poetaibb alakot nyer magának, mennél több egyes történetekre oszlik fel, oly egyes történetekre tudniillik, melyek a regénység szinét viselvén, az egésznek elevenítő fényt kölcsönözhetnek." (.Kölcsey: Nemzeti hagyományok.) Dugonicsra a felvilágosodás eszméi csak kis mértékben hatottak. A nemzeti érzés új intenzitása, erősbülése benne a magyarság akkori helyzetéből magyarázható, melyet az ő éles, megfigyelő szemei hamar észrevettek. Ott élt a magyarság körében, fiaikat tanította, Szegeden, Vácon, Meggyesen, Nyitrán, Nagykárolyban s belelátott mindennapi életükbe : látta a nép lelki elmaradottságát, s mellette a főurak, az értelmi osztály idegen, főkép németes szellemét, kik felsőbb szemintésre állandóan Bécs felé kacsintgattak. A Bécs felé való rajongás őt nem ragadta magával, a nép ismerete ellenben megérlelte benne a gondolatot, hogy ő lesz a „nemzeti szellemnek tüzes ébresztője", kiből minden magyar életreményt kapjon. De nem tudja még elhatározni, hogy mibe kezdjen és milyen eszközökkel érheti el célját. Végre döntött. Irodalmi uton fogja felrázni az elaludt, v. szunnyadozó magyar lelkeket. Azonban hogyan fogjon hozzá?! II. József császár és politikája ellen nyíltan nem izgathat, mert a cenzúra csirájában megfojtaná vállalkozását. A budai cenzor még éberebb, szemfülesebb volt, mint a bécsi. Ha a köznemesség nemzeti érzését ki akarja fejezni, ha eléjük akar lépni, csak burkoltan tárhatja ki aggodalmait és bélyegezheti meg a sérelmes kormányrendeleteket. így gondol egy politikai regény megírására. A formát jól ismerte a külföldi irányzatos művek alapján, melyek eszméiket leplezett módon, mesés alakok álarcában fejezték ki. Még fiatal tanár korában a klasszikusok, Homeros, Vergilius, Ovidius mellett legkedvesebb olvasmányai voltak a XVII. sz. hires