Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937
30 ságot és az éppen ekkor megjelent Szerecseneket — ezeket is beleveszi a versbe. így lett „megbővítve."') Ebben a versben Csokonai leírja, hogy mikor egyszer A magyar Helicon virágos tövében, A szelíd mulatság hives mezejében „apró violákat s nefelejtset" szedett, a hegy tetején egy érdekes kőoszlopot látott s mikor az oszlophoz közelebb „eshetett," a darab köveket sorra nézegette, s mindegyiken Dugonics műveit olvashatta. Többek között: Karjeli Kőszálon volt metszve Etele, Etele és kedves Etelkája vele. Sok helyen a kövön Árpád, Taksony, Zoltán Triumphált az idő elmúlandó voltán. Sok dicső őseink nevei új fényben Kezdettek ragyogni e nagy építményben. Ezek között látszott a nagy nevezetű 2) Dugonicsnak metszve néhány arany betű, Mellyet a hív magyar kezek így metszének : A haza. Dugonics. András, nagy. nevének. A vers végén lelkesen kiált fel Csokonai: Tiszteltem, nagy tudós ! annyi érdemedet S hazafi csókokkal értetvén tégedet, A magyarok kegyes istenét imádtam, Hogy illy magyar szivű polgártársam 3) láttam. De nemcsak ezzel a nagy tiszteletről és szeretetről, sőt mondhatni bámulatról lanuskodó versével emelt szép emléket a „csodált Dugonicsnak" az ifjú Csokonai (22 éves volt), hanem több más költeményében is említést tesz róla és sorai közé Dugonics reminiscenciákat vegyít. Etelka hatást látunk Csokonainak tervezett, de csak a segítségül hívásig (bevezetés) kész Árpádiász-ában, 4J (51 sor), hol így áradozik a költő : Nemzeti tűz 1 Te magyar lélek 1 Haza tiszta szerelme 1 Boldog Héliconnak szent szüzei, melyek az édes Hanggal hódító érzést egyelítitek ősszel Jól tévő Magyarok Kegyes Istene 1 akit Etelka Igy nevezett s mind mind édessség Isteni I mind mind Hintsetek e csendes s árnyékos völgyre világot. Amelyben Múzsám koszorúját, hajnali tépett Rózsából most fűzi vitéz bajnokja fejére 0) A vers mellett ott található az említett oszlopot ábrázoló kép is, melyet Csokonai rajzának tekintettek. Beöthy Képes Irodalomtörténete is így közli. Budapest, 1896. II. k. Az eredeti képen nincs semmi jelzés erre vonatkozólag. Toldy Ferenc, mint láttuk. »Szerelemhegyi úrtól kimetszett" rézképnek mondja. — A kép Szerelemhegyi András szinész alkotása, ki a Kelemen László-féle színtársulatban működött. L. Pintér: i. m. IV. k. 795.1. 2) Első változatban főtisztelelű, A Szerecsenek-ben nagy-tiszteletű. 1805-ben javította át a szót Csokonai, amikor Dugonics már nagy nevezetű ember volt az irodalomban. 3) Először hazám-fiát. 4) Harsányi—Gulyás: Csokonai összes mű vej II. k. 174. I. Az Arpádiász Töredék 5) U. o. 175. 1.