Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936

44 got." Befejezésül olvasd el a következő Pázmány idézetet: „Szoptató dajkája életünknek az ifjúság. Amit az ifjúságunkban szoptunk (magunkba szívtunk), az nevelkedik és terjed egész életünkön át. Azért ha szabados és csél-csap a gyermek, ha fás és görcsös erkölcsű az ifjú : tudnivaló, hogy a vénség vétkes lészen. Aki pedig gyermekségében szelíd és törvényes erkölcsök között szokik, jó vénség nevekedik belőle. Mert Szentlélek szava, hogy amely útra indul az ember ifjúságában, el nem távozik attól vénségében; mert igazmondás, hogy agg lóból nehéz poroszkát csinálni, agg fából nehéz gúzst tekerni, hogy horgas tőkét nehéz egyenesíteni, a fehér gyapjút, ha egyszer fekete festékbe mártod, ki nem tisztul, az új fazékról nehéz lemosni az egyszer bevett szagot, a szerecsent úgy ki nem szappanozhatni, hogy fehéredjék. így nehezen hagyja vétkét, aki úgy szokott és abban nevelkedett. Mert az ifjúság vétke nem lágy húsba, hanem kemény csontba avik (rögződik) és koporsóba megyen emberrel." íme a német megfelelője is: „Jung gewohnt, alt getan." Tanuld meg könyv nélkül ! A lélek kiváló ismerője, P. Claudel Jacques Rivirérenek azt írja: „Ne higyjen azoknak, akik azt tartják, hogy az ifjúságnak ki kell tombolnia magát. Az ifjúkor nem az élvezés, hanem a hősiesség ideje. Mert a fiatalembernek hősies bátorságra van szüksége, ha le akarja magáról rázni a körülötte ólálkodó kísértéseket." Hát ne öld meg magadban a hőst! Merj pisztráng módra a szennyessé vált ár ellen úszni ! Légy az a bizonyos egyenestartású és helyesen beszélő valaki, aki a bicegők országában úgy mert járni, ahogy a természet rendelte. Czibak Imre, gr. Zrínyi Miklós és annyi más tisztaéletű magyar ifjút és férfiút merd követni később is. Olvasd el néha-néha Kölcsey : „Vinitatum vanitas" c. költeményét. Sokat tanulhatsz Mécs Lászlónak : „Rohanás a tavaszba" c. verséből is. Az újonnan megválasztott pápa előtt egy marék kócot szoktak elégetni a világi dolgok efemer jellegének jeléül e szavak kíséretében : „Sic transit gloria mundi." Tehát csak módjával becsüld ezeket a divatos vagy pillanatnyi élvezetet nyújtó dolgokat és ne adj cserébe értük viszonylag sok időt, pénzt, az egészségedet, még kevésbbé tested épségéi. Sokkal nagyobb értékekre tartogasd idő- és idegfölöslegedet; hiszen a vallási, az erkölcsi, a szociális, a hazafias, a tudományos értékek, sajnos, egyre kevesebb csodálót, tisztelőt és képviselőt találnak. Pedig ezek ez értékek hierarchiájának a csúcspontjához sokkal közelebb állanak. Ilyenekért mindig légy áldozatra készen, Szt. Pál e szavai szerint: „Non facio animam meam pretiosiorem, quam me.'' Tedd rá életedet egy ilyen értékért! A testi élvezetek, melyek igazán csak pillanatnyi gyönyörrel járnak, még kevésbbé érdemlik meg azt, hogy rabjukká légy. Erről különben már többször írtam a VI. paranccsal kapcsolatban, elég bőven. Szt. Pál a galatákhoz írt levelének ötödik fejezetében részletesebben szól erről a kérdésről. „Azt mondom tehát: Lélek szerint járjatok és nem fogjátok véghez vinni a test kívánságait Mert a test a lélek ellen vágyakozik, a lélek pedig a test ellen. . . A test cselekedetei pedig nyilván ezek: paráznaság, tisztátlanság, szemérmetlenség, bujaság, bálványozás, bűbájosság, ellenségeskedés, viszálykodás, irigységek, gyilkosságok, részegeskedések, tobzódások