Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936
43 viam!" felkiáltással kibontakozni napjaink sportbálványozásának fojtó karjaiból és vérpárás légköréből. Sapere aude I „Egészséges sport, vagy egyébirányú edzés, de főképen egy céltudatos aszkézis a lélek mintázó vésője, mely sebezve formál, de célja nem romboló sebzés, hanem a diadalmas forma. A tettek az aszkézis munkás műszerei . . . Munkaeszközei: örömök fegyelmezése és szenvedések vállalása. Eredménye a harmónia fönsége" — tartja Prohászka. E téren a tagadó szónak, a határozott nemnek van igen fontos szerepe. Ez a határozott visszautasítás öntött erőt Alcasar ifjú hőseibe a 76 álló napig tartó ostrom minden szenvedésének hősies elviselésére, ami végül is a diadalt hozta meg számukra. „Was uns nicht niederwirft, das macht uns kräftiger" — tartotta még az ellentábor költője is. Aki az Isten várát védi, annak nem szabad az ellenséggel még szóba sem állania. „Ville qui Parlamente est a demi rendue." Ha az ellenség ki tudja kémkedni lanyhaságod, vagy nemtörődömséged folytán a gyöngédet, nem lesz nehéz egy őrizetlen pillanatban a vár megrohanása és elfoglalása, vagy legalább is annak nagyfokú megrongálása. Siralmas példáját láttam ennek Heidelberg várában, ahola belső tűz, a puskaporos torony fölrobbanása lett voltaképen a várnak a veszte. Gondolj Adynak »Jóság síró vágya" c. versének fősorára: „Milyen jó volna jónak lenni!" vagy a Patyolat üzenetének e soraira; „Most, most szeretnéklenni bátran Élettagadó, szűz, makulátlan, Vágytalan és tiszta. Most, mikor már nem térhetek vissza. Átkozom gerjedelmem, az elsőt, mely vágyat adott, az első szennyes gondolatot!" . . . »Heves ál-ifjúsággal — ó ezerszer jaj nekem — megöltem jövőm, magam. — Az én szép örökségem" ! — sírja az életnek szerelmese — későn. Tanulj belőle! Ha ez a költő, aki később ifjúkori kicsapongásai miatt sorvasztó betegségbe esett, jókor megtanulta volna azt a tagadó szót: „nem, mert nem szabad", akkor egészen máskép alakulhatott volna a jövője. Erősnek kellett volna lennie, nem pedig rút szibarita váznak, afféle Dobzse Lászlónak, aki mindenre igent mondott még akkor is, amikor nemet kellett volna mondania. Befejezésül a görög mitológiából idézek egy példát. Meies király Sardes várát egy magas hegycsúcsra építette. Hiába vette körül hármas bástyarendszerrel is, még sem bízott benne. Ekkor hosszas tanácskozás után a vár alsó részén elhelyezett oroszlán ketrecekből kimarkolt egy oroszlánt, és azt végig vitte a várfalak mentén, hogy az a nyers állati erőt, ez viszont az ő fensőbbséges uralkodói erejét érezze meg. A vár csakugyan évszázadokig dacolni birt minden ellenséges ostrommal. Vond le a példából az erős akarati elhatározás szükségességét egy felsőbb cél érdekében. „Des grosse Wollen ist es, wo das grosse Sollen gebietet." Szt. Pál szerint: „Omnia possum in eo, qui me confortat." Te is tudj megtenni mindent, annak segítségével, aki — ha akarod — megerősít. Hidd el, hogy az Úristen nem parancsolt olyasmit, amit az ember meg ne tudna tartani is. „Facienti, quod est in se, Deus non denegat gratiam." Ha megteszel minden tőled telhetőt, megkapod a véghezvitelhez szükséges felső erőt is. „Viriliter age et confortetur cor tuum" ! Erre is alkalmazni lehet Szal. Szt. Ferenc únosúntalan ismételt tanácsát: „Ajánlok nagy és rettenthetetlen bátorsá-