Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936

19 jött a vérből, az északi szellemből és az árja lélekből. A katolicizmusnak és a protestántizmusnak el kell tünniök a legrövidebb idő alatt s ha nem akarnak feloszlani, az országnak el kell őket tiltania. Mindenki tisztán láthatja, hogy a n

emzeti szocializmus és a kereszJénység engesztelhetetlen ellenségek." A hitetlen ifjúság énekli: „Elmúlt a kereszt ideje. Most már fölül kerekedik a horogkereszt." A napnak e durva jelképével akarják helyettesíteni a keresztet. Krisztus vérénél ezek többre becsülik a germán vért, tehát Kiéli hitvallásuk főbb ágazatai ezek: „Hisszük, hogy az Isten a német vérünkben, lelkiismeretünkben, német hazánkban és történelmünkben nyilvánul meg. Ez a mi német hitünk. Ezért nevezzük vallásunkat német vallásnak. . . Vallásunkat nem vehetjük többé a zsidóktól. Nem hiszünk a Szentlélekben, hanem a szent vérben." Tagadásba vesznek tehát mindent, ami nem német. Nagy Károly nekik túlságosan katolikus volt, Luther zsidó, Goethe görög." Én az egészről — akár árja, akár magyarsújtásos turánista köntösben jelenik meg, azt tartom, amit a Szentírás mond: „A test nem használ semmit, A lélek az, ami éltet." Aki magyarnak vallja magát a Szent Istváni gondolat alapján, azt fönntartás nélkül annak lehet elfogadni, akármilyen tájról, akármikor vándoroltak be az ősei. Zrínyi Miklós horvát volt (a szigetvári hős és unokája a kard és lant hőse egyaránt) és mégis a legnagyobb magyarok közé kell sorolnunk. Viszont egy híres festőnk a világháború alatt magyar nevét és hazáját ott hagyta. Tehát nem könyvelhető el magyarnak. A szentírási szót: „Akiben Krisztus lelke nincsen, az nem az övé,"— alkalmazd a magyarságra és nagyjából megkapod azt a mértéket, amelyet a magyarral szemben alkalmazhatsz. De senkit sem ítélhetsz magadnál alacsonyabb rendűnek pusztán azért, mert más a vére. Ebben a tekintetben a leg

nagyobb baklövés az^ amelyet a német vezér, aki mint tudod, nem tudós, elkövetett, mikor azt mondotta : TTogy a felsőbbrendű és alsórendű fajbeli egyén között nagyobb a különbség, mint az alacsonyabb fajú ember és a majom között. Ennek nemcsak a keresztény etika, hanem a tudomány is ellerif mond. Befejezésül ide iktatom XI. Pius pápa idevonatkozó szavait: „Csak fölületes szellemek eshetnek abba a tévedésbe, hogy nemzeti Istenről, nemzeti vallásról beszéljenek, csak ők vállalkozhatnak arra, hogy Istent, az egész Világ Teremtőjét egyetlen faj vérségi korlátaiba akarják szorítani." „Roma locuta causa finita." 4. írástudók árulása. „A művészet mirevaló, ha nem g emeli az embert önmaga fölé, egy erősebb és szebb élet felé. (Emilé Bauman.) Néhány éve nagy feltűnést keltett egy könyv az írástudók árulásáról (Trahison des clercs.). Ebben a toll mestereinek a felelősségéről van többek közt szó, arról a kárról, melyet a tudós és az író tollával tehet. Egy híres író szerint az írónak, mielőtt tollát a tintatarlóba mártaná, előbb a szenteltvíztartóba kell mártania, hogy kellőképen meg-