Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936

16 hallottad, hogy Voltaire mikor Concordet és más vendégei az inasok jelenlétében kezdték feszegetni veszélyes tanaikat, csendre intette őket, nehogy inasai is meghallják az istentelen tanokat és talán megöljék a tanok kiagyalóit. Az élővizek forrása, a hamisítatlan krisztusi tan helyett ilyen lyukas ciszternákat ásott magának a magát föjvilágosodottnak mondó emberi ész, amely azután rövidesen az Esz istennőjét helyezte a Notre Dame székesegyház oltárára, miután megkótyagosodott azoktól az eszméktől, amelyek nem emelkedett gondolatot és fölemelő érzést, hanem állati vágyakat fakasztottak és szabadítottak fel a tömegekben. Fiatalos idealizmusodban szinte hajlandó vagy azt hinni, hogy a francia, orosz, spanyol forradalomnak borzalmai csak újságírók agyszüleményei. Sajnos, azok, akik Übermenschről álmodoztak, nem tudták, hogy az eredeti bűn következményei, egy gondolkodó szellemes megállapítása szerint, inkább Untertierré tették az emberi, aki értelmét arra használja majd föl, hogy allafißB" Tegyen minden állatnál (ahogy Goethe Faust-ban mondja). A lealjasodás az állatéleti szférákba való lecsúszás mindig is könnyebb volt, mint az erkölcsi magaslatokra való fölkapaszkodás. Hidd el, Dalmáciában jártamban láttam embereket, akik ilyen vízgyűjtők mellett lehasaltak és úgy ittak az állatokkal együtt az áporodott vízből. Pedig csak föl kellett volna kapaszkodniok a tatárok-ostromolta Clissa vára felé vezető úton, hogy egészséges ivóvízhez jussanak. Sajnos igaz : mihelyt „megszűnők vallásos lény lenni, már nem birok magammal" (Goethe gondolata). Előbbi levelemet szigorúnak találod — ezt írod. Dehát meg kellett mondanom az igazat a vallás-pótlékokról, melyek a szellemi és egyéb terror jegyében, mint a régi babilóniai királyok, föltétlen meghódolást kívánnak, holott valamikor a lelkiismeret szabadsága nevében és jegyében nem győzte eléggé az igaz hitet védő Egyház ellen az inkvizíció ezer vádját hangoztatni. Te, fiatalos bámulója, ezeknek a modern tévtanoknak, gondold meg, hogy ezek az eszmék redivivus tanok. Az államistenítés mai formájában legalább százéves. Apja Fr. Hegel. Ő formulázta meg ezt a pogány tant: „Az állam az isten a földön, azért joggal rendelkezik az egyes emberrel, akinek legfőbb kötelessége, hogy magát maradék nélkül az államnak adja oda." Valójában azonban ez is már visszhangja az antik — Platóntól megfogalmazott fölfogásnak. Lám, semmi új nincs a nap alatt. Még a totális állam gondolata sem az. M. Scheler szerint, az antik állam-elmélet Krisztus Urunk eljövetelével elintéződött. És mégis, ezek a modern újpogányok kikapcsolhatónak vélik a Megváltót ebben is, a megváltás tényének valóságában is. Mintha bizony a bűnös ember — Münchhausen báró módjára — saját üstökénél fogva tudná magát a mély pocsolyából kihúzni. „Isten és a biblia nélkül nem lehet a világot helyesen kormányozni" — mondotta az Egyesűit Államok elnöke jó másfélszázaddal ezelőtt. (Platonra emlékeztető, de keresztény megfogalmazású gondolat ez. A görög bölcs szerint könnyebb egy várost felhőkre építeni, mint vallás nélkül kormányozni az államot). A kemény beszédű német Theodor Baecker szerint: ..Deifikation des Staats bedeutet Bestifikation des Menschen." Ha majd ez a ciszterna áporodott vizet szol-