Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1934

107 akik a katonaiskolák életét nem ismerik, vagy akiknek szétfolyásra, parttalanságra és korlátlanságra hajló lelke az ott uralkodó rendet ki nem birta. Hiszen a valóság épen az, hogy a csapattiszti famíliákból kikerülő tanulók általában jól és okosan nevelt gyerekek, ami kétségtelenül a katonaiskolák nevelő energiáinak jótékony kisugárzása. Ne féltse továbbá senki ettől a neveléstől a tanulók önérzetét és egyéniségét se. Újra a katonatiszti társadalom bizonyság reá, hogy a pontosság, a feltétlen engedelmesség és a szigorú fegyelem jegyében dolgozó katonaiskolák neveltjeinek egyéniségében egyáltalában kár nem esik, az önérzetet pedig igazán bajos lenne elvitatni tőlük. A hazafias neveléssel a legszorosabb kapcsolatban voltak azok az ünnepségek, és megemlékezések, amelyekkel felhívtuk tanítványaink figyelmét nemzetünk nagyjaira, avagy magyar értékekre, magyar érdekekre. Ilyenek voltak: Madách-, Dugonics András-, II. Rákóczi Ferencünnepségeink, Október 6-i gyászünnepségünk, Horthy Miklós bevonulásának 15. évfordulójáról való megemlékezésünk, a finn-ugor testvériség ápolására, a Magyar Könyv megbecsülésére, a magyar ipar pártolására, a takarékosság megszívlelésére való buzdításaink. Elsősorban magyar vonatkozásaiban ünnepeltük Horatius költészetét, a nagy latin költő születésének 2000. évfordulója alkalmából. 7. A szülőkkel való érintkezés. Iskolánk régi hagyományait követtük, mikor a szülőkkel való érintkezést minél közvetlenebbé igyekeztük tenni. Odaadó gonddal ápoltuk a két legfontosabb nevelési tényezőnek: a szülői háznak és az iskolának harmonikus együttműködését. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy néha a szülők bizonyosfokú idegenkedéssel fogadják az iskola részéről támasztott igényeket, még akkor is, ha szembeszökő, hogy az igény, gyermekük jól felfogott érdekét szolgálná. Máskor idegesen veszik gyermekük hanyagságáról, magaviseletbeli kilengéseiről történő értesítéseket, tanári közléseket. Nem ritkán szinte elvárják a tanártól, hogy a szegénység, az iskoláztatás költségei, a megélhetés nehézségei, az esetleges családi bajok stb. biztosítsák a tanuló iskolai boldogulását és érdemjegyei megállapításában döntően érvényesüljenek az ilyen karitativ szempontok. Bizonyos, hogy mindezek nem egyszer komoly nehézségek elé állították az iskolát, de kerestük a megnyugtató megoldásokat^ mert megéreztük azt, hogy a mutatkozó türelmetlenség mögött nem a megérteni nem akarás van, hanem az az emberfölötti küszködés, melyet ma a szülőnek gyermeke jobb sorsáért végig kell küzdenie. A szülői házzal való érintkezés formái közül a tanári fogadóórák váltak be a legjobban. Már kevésbbé látogatottak voltak a szülői értekezletek. Ebben a tanévben hármat tartottunk hat előadással. Szülői értekezleteinken előadtak Barborik István (A kiscserkészetről), Csonka Mihály (Hogyan támogathatja az iskola munkáját a szülő, hogy gyermekének tanulmányi előhaladása sikeresebb legyen), Gyurkovits Árpád (Az otthoni tanulás és a szülők feladata), dr. Kiss Márton (A természetszeretetre való nevelés), Koch József (Az egészséges életre való nevelés), dr. Révai József (Az olvasásra való szoktatás). A tanári fogadóórákon és a szülői értekezleteken kivül, a szülői házzal való kapcsolatot állandósítja az Igazolókönyvecske is. Valódi és jól felfogott rendeltetésének szemmeltartása melletti alkalmazásával