Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1933

51 mértékét és mikéntjét. A vakációban azonban a kénytelen-kelletlen (és soksz'r immel-ámmal végzett) köteiességszerű munka helyett az óntudatos és önként vállalt munkának kell átvennie ezt a nevelő szerepet. Önnevelés ennek a neve. Alapja az önmegismerés. Eszközei az önmegtagadás, önlegyőzés, aszkézis. Célja az önmegszentelés. Lássuk ezeket dióhéjban! »Gnothi szeauton!« Ismerd meg magadat! Tarts lelkiismeretvizsgálatot, legalább egyszer napjában, főképen este! Mikor Franklin Benjámin az önneveléshez hozzáfogott, megdöbbenve látta, hogy sokkal több hibája van, mint amennyit gondolt. Azonban — mint írja — az az öröme volt, hogy egyre csökkent a számuk. Sokszor elfogta a csüggedés, de ezért mégis következetes szívóssággal irtogatta a lelke kertjében felburjánzott gazt. Bár nem jutott az elképzelt tökéletesség fokára, mégis állandó önneveléssel, »boldogabb és jobb ember lett« — mint írja. Hát tégy újra meg újra fölfedező utat bensődben, akár egy művelés alá fogott kertben! Egyre kevesebb és kevesebb lesz benne a gaz, föltéve, hogy a sok gyom láttára nem riadsz visisza a munkától. Hasíts ki magadnak mindennap egy-egy területet (examen particulare — részleges lelkisineretvizsgálat annak a neve az aszkétikában), vizsgáld meg tüzetesen és irtogasd ki következetesen belőle a gyomot. Ne félj, ha lelki tükröd eleinte sok rút vonást is tüntet föl! Pascal mondja: A szentek mindig bűnösöknek tartották magukat, a bűnösök pedig szenteknek. Éles szemed lelkismereted érzékenységének a jele. Baj volna, ha már annyira elfogult volnál magaddal szemben, hogy nem látnád meg a rosszat. Jean Paul, német regényíró, írja: »Az embernek az az örökös főhibája, hogy nagyon sok hibája van.« Lásd meg és vesd ki magadból! Ha igaz, amit Tennyson mond, hogy csak az önismeret, önbecsülés és önellenőrzés emelheti föl az embert az erkölcsi jellem magaslatára, akkor ennek a piramisnak a megmászására már is tettél néhány lépést, ha pl. egy Széchenyi példáját követed; így egyre magasabbra hághatsz. Ű t. i. már gyermekkorában is úgy fegyelmezte magát, hogy egy táblázatban feljegyezte a íőbb erényeket. Esténkint átgondolta másnapi magatartását és ha valamelyik erény ellen vétett, azt megfelelő rovatban csillaggal jelölte meg. A hét végén összegezte a táblázatot. Ha valamelyik erényben gyöngébbnek bizonyult, abban az erényben való megerősödésre tudatos önfegyelmezéssel törekedett. Erről az önfegyelmezésről lesz szó a következőkben. Az önnevelés kérdése nagyon nehéz. Föltételezi az önismeretet, de nem éri be azzal, hanem az ismeretet átviszi a küzdelem porondjára. A hit igazságaira és azok ellenségeire a bűnökre vonatkozólag azt mondja az Or Jézus: »Nem jöttem békét hozni, hanem kardot!« Aki igazán szemébe nézett egy igazságnak és azt meggyőződésévé tette, az ie is fogja vonni ennek az ismeretnek gyakorlati vonatkozásait, még ha az erköljsiség, a felsőbbrendűség kivívása érdekében folytatott harcban a csont törik, az ín roppan, izomzata és az idegzete szinte túl is feszül. Platón írja, hog) Sokrates tanítványai fölháborodtak Zopyros jóson, aki szeretett mesterük arcvonásaiban erős érzékiséget állapított meg: Sokrates azonba.i így szólt: »Zopyros jól látott. De én vágyaimat legyőztem!« Ne csüggedj, ha itt-ott ifjú véred eszem-iszom és egyéb érzékiség alakjában bántóan kellemetlenkedik. Ne panaszkodjál természetedre, vérmérsékletedre, hanem láss hozzá a megnemesítéséhez! Szal. Szt. Ferenc heves ifjúból nevelte magát férfi korára a szelídség mintaképévé. Ugyan*4