Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1933
Í5 teremtened modern Robinson módjára. Győzd le a természetet, a nyers erőket, minden téren, minden úton-módon, akár rajtad kivül jelentkeznek, akár magadban. Ehhez is, ahhoz is állandó munka, izom-, ideg- és infeszítő nekiállás kell. Közbe-közbe izom- és idegpihentetőül ügyességeket próbálgathatsz. (Zászlónk 1933. okt. 17.) Egy tanyai tanítótól hallottam, hogy szegényesen felszerelt iskolájában csak elhasznált gyufadobozokkal és gyújtószálakkal tudott szemléltetni. Egyik szegedi kiállításon pedig két iparoslegény a Fogadalmi-templom mását mutatta be — 2 millió elhasznált gyufából. Walter Jánosnak »Gaudeamus« című kötetében sok mindent találni erre vonatkozólag is. (A »Hogyani készül« c. munkát elolvasásra ajánlom.) Ha azonban kötelességed valamilyen komoly munkának a végzése, akkor ennek a kedvéért minden kedvtelést, sőt önként kiszabott munkát is el kell hagynod, az egyszeri pap egyszerű elve értelmében. »A kötelességért mindent föl kell /áldozni, a kötelességet semmiért sem szabad feláldozni!« Komoly szentéletű férfiak állásfoglalása a köteles munkát illetőleg nagyon szigorú, néha valósággal hátborzongatóan radikális. A szelídség apostola, Szalézi Szt. Ferenc pl. így ír: »Aki hivatásbeli kötelességeit nem végzi el, még ha halottakat is föl tudna támasztani, halálos bűn állapotában van. Még ha örökké böjtöl is,, elkárhozik. Ha nem akarsz dolgozni, hiábavaló az imádságod.« Kell-e ennél világosabban megfogalmazott útmutatás a teendők egymás mellé és egymás alá rendeléséről, mint ez a fogalmazás? Érvényesítse- elsősorban az iskolai év folyamán, mint amely, mondhatni, a teendők végeláthatatlan láncolatával nevel az életre, mely ugyancsak a kötelességek szakadatlan sorozatából tevődik össze, elannyira, hogy egy német filozófus szerint: »Wir sind da, um unsere Pflicht zu tun.« Egy angol írja: „Aludtam és így álmodtam: az élet szépség; Felébredtem s azt találtam s kötelesség," Egy német költő szerint„Dein wahres Glück, 0 Menschenkind, Berede dich mit nichten, Dass es erfüllte Freuden sind: Es sind erfüllte Pflichten." Hogy azonban ez a teendő-sorozat ne váljék lélekölő robottá, jegyezd föl jelmondatnak a Prohászkától ismételten idézett mondást: „Beten ohne arbeiten ist Bettelei, Arbeiten ohne beten ist Sklaverei." A nagy szerzet-alapítók »regula «-ikba belevették az imádság és Szemlélődés mellé a testi munka-végzés kötelezettségét. Jómagam a háború alatt Reichenburgban (nem messze Zágrábtól) nem egyszer élveztem azt az idillikus képet, amikor a trappisták apátját a páterek, fráterek és noviciusok élén, szénagyűjtés közben találtam. A szigorú életű kartauziak kolostorában meg éppenséggel minden lakóházban (ezek a szerzetesek t. i. nem cellában, hanem egy-egy közös folyosóra nyíló emeletes házban laknak) egy munka-terem van, gyalupaddal, vagy más mesterség gyakorlására szükséges berendezéssel a kötelező testi munka elvégzésére. — Most befejezem levelemet, annak hangsúlyozásává", hogy egy jottányit se engedj abból a fölfogásból, hogy a
