Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1932

29 1875-ben a Kegyestanitórend noviciusa lett Vácott s miint ilyen 'Végezte el gimnáziumi tanulmányait 1878-ban Kecskeméten. Nyitrán végzett teológiai tanulmányai után 1880-ban szentelték láldozópappá. a tanári oklevelet pedig 1882-ben nyerte el. Első állomása Szeged volt; itt tanított 1884-től, itt tárta fel elő­ször a hit igazságaiban elmerülő lelkét, a szeretet bőségében áradozó szívét, sokoldalú tudásának kiapadhatatlan tárházát, míg kiválóságá­nak elismeréséül a rendi kormány 1899 őszén a budapesti »Kalazan­tinum« hittudományi főiskola tanulmányi felügyelőjévé disponálta. Csendet kereső és szerető lelke azonban a vidék felé vonzotta, s •egészségi állapota is indokolta erre utaló kérését, úgyhogy 1900 őszéi tői kezdve máj Temesvárt találjuk, hol a magyarosodás érdekében való munkálkodásra is tág tér nyílott előtte, aki még a német .->t<; betű írását is hibául rótta fel. Itt tanított életének 66-ik, szerzetességének 48-ik, áldozárságának '43-ik, tanári működésén/ek 41-ik évében 1923 március 18-án bekövet­kezett haláláig. Tanári működésének ezt a 41. évét bőséges tartalommal töltötte be. Ha visszaemlékezünk kis termetére, ahonnan a »kis Sáfrány. becéző nevét is kapta, önkéntelenül azt kérdezzük, honnan vette ez a .törékeny, szívbeteg szervezet az erőt, a képességet aíihoz, hogy lelki kincseit pazar kézzel, nem lankadó buzgósággal, önmagát mintegy kiélve szór­ja a gondjaira bízott tanulóifjúságra? A felelet önként adódik, inert derűs tekintete egyensúlyozott lel­kére utal; szeméből a szív jósága sugárzik; tettei, bánásmódja a hi­vatását szerető egyént jellemzik; magasan ívelő homloka a nagy tudást sejteti; egyénisége az odaadásra kész; tudásvágya nyugton nem hagyja, s ha a gyenge szervezet ellankadni készül, lelke felüdül kanárija és virágai között, fáradt agya a zene hangjai mellett megpihen. Sáfrán József a hittudomány művelésének akarta életét szentelni, de úgy találta, hogy a világi tárgyak körében is Isten dicsőségét szol­gálja, s inert izzó hazaszeretete és költői lelkülete airra sarkalták, hogy ne csak hitbuzgó, de igazán magyar érzésű és finomodott lelkületű inemzedékeket neveljen, a 'hitelemzés, a magyar nyelv és irodalom lettek tanítása főtárgyai. Tanári működésében kivételes tehetség, magasabb koncepció és bizonyos tervszerűség nyilatkozott meg. Vallástani és irodalomtör­téneti előadásait gazdag tudás, széleskörű olvasottság, mély tartalom, s magasabb eszményi irányzat jellemzik, melyekhez járult az előadott tárgyak szeretetétől lendületet nyert lebilincselő előadási modora. A felsőbb osztályok összessége előtt tartotta exhortációit, me­lyekben az Istenség mibenlétét csodás megvilágításban tárta fel, a hit igazságairól kétkedést kizáró érvekkel győzte meg hallgatóságát, meg­győzően mutatta meg a katolikus ifjúhoz méltó egyenes utat, s ha érvei, fejtegetései hallgatóságának értelmét talán meg is haladták, sohasem fárasztott, mert egyénisége és előadási modora magához von­zotta hallgatóságát, a nehezen leköthető, csapongásra hajló ifjú lelkét, képzeletét lekötötte, az ifjú énjét vele együvé forrasztotta. Az irodalomtörténet tanítását is tudatosan katolikus szellemben .folytatta, s bár ki merte mondani véleményét az akkor divatossá vált liberális irányzattal szemben is, igazságérzete mégsem tette elfogulttá ott. ahol az örök szépet, az igazán költőit dicsérni kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents