Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

5 szakszerű tudomány sohasem jutott el addig az öncélúságig, amely ulyan korlátlan fejlődésképességet biztosított volna neki, mint az a nyugati kultúrában látható. Legjobban megközelíti a tudományos üzem kritériumát a keleti népek asztronómiája: azonban a keleti asztronómiák kizárólag a naptárkészítésnek és így állami és kultuszcéloknak szolgálatára voltak rendelve és ami bennük ezt meghaladta, az már asztrológia volt, tehát a mythosnak és költészetnek birodalmába tartozott. Egy egészen vázlatszerű történeti visszapillantás keretében akarjuk megjelölni műveltségünk történetének azokat a mozzanatait, amelyek a mai exakt gondolkodás kialakulásának szempontjából jelentősek. Természetesen ezek a fejtegetések egyáltalán nem tartanak igényt a íel jességre. Még azt sem tűzzük ki célul, hogy az egyes koroknak ebből a szempontból való jellemzését adjuk, inkább csak akarjuk megvilágítani, hogy melyek voltak a nyugati művelődés történelében azok a forduló pontok, amikor a témánk szempontjából jelentős új gondolatok felléptek. 3. Maga a racionális tudományos kutatás abban az értelemben, amint azt ma használjuk, a görög géniusz produktuma. Burnet méltán mondhatta, hogy: the thing we call seience is thinking about the world in the Greek way

2). Tudományos kutatás objektumául venni valamit annyit tesz, mint logikailag igazolható és rendszerbe foglalható tételeket állítani fel róla. Tudományos üzemről ott beszélünk, ahol a racionális megismerés az emberi tevékenység céljává lesz: ez sajátos tartalma a mai európai kultúrának és ez az, ami a görögök fellépésével kezdődik az emberiség történetében. Objektiv ismereteknek a birtokában természetesen azelőtt is volt az emberiség, ezek azonban nem lépték túl lényegében egy banauzista érdeklődés szféráját: legjobb esetben etikai és szociális célokat szolgáltak, megjelenési formájuk pedig a mythos és költészet volt. A tudományos kutatás korszakalkotó ténye történetileg épen azzal kezdődik, hogy az emberiségben egy szkepszis lépett fel a mythos világnézetével szemben és ezzel együtt egy igény a mythos örök témájának, a rajtunk kívül lévő világnak, xoajios-nak racionális magyarázatára. Ma, amikor a tudományos kutatás több mint kétezer éves múltra tekint vissza, tudjuk, hogy a xoajxo?, a világ vagy a „természet" tulajdonképpen irracionális. Aki a tudománytól azt várja, hogy az valaha is felvilágosítást tud majd adni de omni re scibili et de quibusdam aliis, az előbb-utóbb Keppler tanítványának panaszával fogja végezni, hogy „lényegében" semmit sem fog fel — ami egyébiránt nagyon jellemző megállapítása az Ember Tragédiájának és minden emberi törekvés tras) Amit mi tudománynak nevezünk, az görög' módon való gondolkodás a világról.