Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

4 tudta asszimilálni az antik gondolatokat, egészen természetszerűen nemcsak újat tudott magából ezeknek a hatására kitermelni, hanem amikor elég erős volt, azt tovább is tudta adni — míg a keleti kultúrák zárt organizmusai a megfelelő életfeltételek mellett nagy fejlődésre voltak képesek, hiányzott azonban belőlük az az alkalmazkodó képesség, amely megváltozott életfeltételek között is tudott volna a régi tőből új hajtásokat létrehozni. Egy keleti kultúrának sincs olyan változatos története, mint az európainak. Az európai kultúra az autochton, de nem nagy történeti érzékű görög kultúrából indul ki. Ezt a kultúrát vette át és ennek a segítségével civilizálta a Földközi-tenger partjait a római impérium, amely megalkotta a római jogot, minden azóta keletkezett állam szervezetének prototípusát. A kereszténység ennek a kereteibe kapcsolódott és adott neki lij színezetet és tartalmat. A kereszténységnek köszönjük, hogy a „cívis Romanus" fogalma etikai tartalmat nyert és a „barbárság", mint kategória megszűnt. A népvándorlás sajátos kultúrájú népei megalapították a mai Európát és a scholastikán és renaissance-on keresztül organikus egésszé asszimilálták a görög-római műveltséget és a patrisztikai keresztényéget. Ezek a lényeges fázisai az európai társadalom kialakulásának és körülbelül ekkor kezdődik a territoriális és nemzeti szempontból való elkülönülés folyamata is. Ez a folyamat ismét új színeket és formákat hozott létre, de a közös történeti emlékek következtében az európai népek többé már nem tudtak egymástól elszakadni. A tudományos kutatás az a terület, amely közös ügye az újkorban az európai népeknek, amelybe belekapcsolódni ma európai és modern kultúrát jelent mindenki számára és amely kitermelte magából az európaiságot ma leginkább reprezentáló gondolatot: az exakt természettudományos gondolkodást és az ezzel kapcsolatos technikai kultúrát. A technikai kultúra adia az európai társadalom kezébe azokat az eszközöket, amelyekkel az az egész emberiség fölött való hegemóniát megszerezte, maga a technikai kultúra pedig az exakt tudományoknak a gyakorlati eredménye. Amikor az exakt tudományoknak a modern műveltségben elfoglalt helyét vizsgáljuk, ebbe a perspektívába kell a kérdést beállítanunk, hogy az egész probléma-komplexum fontossága helyes megvilágításba kerüljön. 2. Az exakt tudományok közé a matematikát és azokat a tudományokat sorozzuk, amelyek matematikai módszerrel dolgoznak, azaz jól definiált fogalmakból indulnak ki és tételeiket ezekből logikai következtetésekkel vezetik le. Más szóval a racionalitás és a quantitativ felfogás jellemzik őket. Az első a tudományos kutaiás általános tulajdonsága, a második az exaktság differentia speeificája. Mindkettő a mi nyugati műveltségünknek genuin produktuma. Ezzel nincs az mondva, hogy a Kelet nem jutott el a tudományig, sőt a matematikáig é- így az exakt tudományokig, hanem hogy a Kelet műveltségében az olijektiv