Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

Exakt tudományok és modern műveltség. 1. A tizenhatodik században kezdődik az európai népek történeté­ben az a korszak, amikor az európai gondolat, az európai civilizáció feladatai közé számítja az egész emberiség fölötti hegemónia elnyeré­sét. Földünknek az európai kultúra centrumaitól távol eső részeinek az európai emberiség számára való megismertetésével kezdődik ez a folya­mat és folytatódik ezeknek a földrészeknek a gyarmatosításával, tehát az európai népek számára való többé-kevésbbé nyílt meghódításával. Napjainkban érkezett el ez a törekvés a kulminációhoz, ami talán any­nyit is jelent, hogy az Untergang des Abendlandes veszedelme fenyeget, annyi azonban bizonyos, hogy a hegemóniáért egyre komolyabb riváli­sok jelentkeznek. Az európai gondolat, az európai kultúra dicséretére legyen azonban mondva, hogy ezek a riválisok tanítványai voltak az európai kultúrának: Ázsia csak azóta tud rivalizálni Európával, amióta bizonyos tekintetben Európává lett, amióta az európai kultúráig el­jutott, amióta az európai kultúrát folytatni képesnek érzi magát. Kelet és Nyugat nagy küzdelmében a Kelet eljutott annak a tudatáig, hogy csak úgy számíthat győzelemre, ha átveszi a Nyugat harcmodorát és harci eszközeit, ami végső elemzésben még mindig a nyugati gondolat fölényét, a nyugati gondolatnak talán legnagyobb hódítását jelenti. És ha a spengleri jövendölés valaha valóra válik, ez csak akkor követ­kezhetik be. ha a Kelet felveszi magába a Nyugatot, ha a történelem rácáfol Rudyard Kippling megállapítására, hogy: East ist east and west •is west, never they will meet. 1) Ma még az a helyzet, hogy a modern kultúra aequivalens az euró­pai kultúrával. Modern japán vagy indiai kultúra tulajdonképen nincs; ami ezeknél a népeknél modern, az végső elemzésben európai, ami eredeti, az nem modern. Föltehető az a kérdés, hogy hogyan jutott cl az európai népek kultúrája odáig, hogy az emberiség kultúrájának a címét igényelhesse magának. Annál is inkább feltűnő ez az igény, mert az. amit európai kultúrának nevezünk, térben és időben a legheterogénebb elemekből van összetéve szemben a Keletnek autochton kultúráival. De talán akkor járunk legközelebb az igazsághoz, hogyha épen ebben a heterogeneitásban látjuk az alapját az európai gondolat nagy terjesz­'kedőképességének: az az európai emberiség, amely olyan könnyen A kelet kelet és a nyugat nyugat; a költő sohasem fog találkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents